A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései
Jogdogmatikai, történeti, rendszertani alapok jogalkalmazási és metajurisztikus kitekintéssel
Rövidítések jegyzéke
1959-es Ptk. | 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről |
1978-as Btk. | 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről |
1978-as Ptké. |
1978. évi 2. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról |
1996-os Hpt. | 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról |
Alaptörvény |
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) |
Alkotmány |
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról |
BAÉSZ | Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete |
B2B | business to business (vállalkozások egymás közötti viszonya) |
B2C | business to consumer (vállalkozás és a fogyasztó közötti viszony) |
belkereskedelmi tv. |
1978. évi I. törvény a belkereskedelemről |
Bit. | 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről |
Btk. | 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről |
Bszt. | 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól |
CSR | vállalatok társadalmi felelőssége (Corporate Social Responsibility) |
EKB | Európai Központi Bank |
EKSZ | Római Szerződés |
EUMSZ | Európai Unió működéséről szóló szerződés |
EVK | a Magyar Biztosítók Szövetségének Etikai és Versenykódexe |
Értékpapír törvény | 1990. évi VI. törvény az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről |
fair bank törvény | 2014. évi LXXVIII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról |
Fgytv. | 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről |
Fht. | 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről |
Fttv. | 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról |
GVH | Gazdasági Versenyhivatal |
Hpt. | 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról |
IBRD | International Bank for Reconstruction and Development |
Játv. | 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról |
Jegybanktörvény | 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról |
KHR törvény |
2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről |
Kódex 08 | Bankszövetség 2008-ban elfogadott Etikai Kódexe |
Kódex 99 | Bankszövetség 1999-ben elfogadott Etikai Kódexe |
MABISZ | Magyar Biztosítók Szövetsége |
Magatartási Kódex | az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2009-ben megalkotott Magatartási Kódexe a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról |
MiFID | az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről |
MNB | Magyar Nemzeti Bank |
MNB SZMSZ | a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzata |
Módtv. | 2012. évi CLXXXVI. törvény az egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról |
NAIH | Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság |
NAIH Követeléskezelési Ajánlás | Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a követeléskezelés, tartozásbehajtás, adósságbehajtás, faktoring tevékenység során alkalmazott követeléskezelési technikák adatvédelmi követelményeiről |
NFH | Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság |
NGM rendelet | 39/2012. (XII. 20.) NGM rendelet a Pénzügyi Jogok Biztosáról |
OCC | The Office of the Comptroller of the Currency |
PBT | Pénzügyi Békéltető Testület |
Prospektus irányelv | az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról |
PSD | az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről |
PSZÁF | Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete |
Pszáftv. | 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről |
Ptk. | 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről |
Ptké. | 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről |
Tétv. | 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről |
THM | teljes hiteldíjmutató |
Tpt. | 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról |
Tpvt. | 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról |
UCP Irányelv |
az Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK irányelve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatáról, valamint a 84/450/EGK Tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet módosításáról |
UKlaG | Gesetz über Unterlassungsklagen bei Verbraucherrechts- und anderen Verstößen |
végtörlesztési tv. | 2011. évi CXXI. törvény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról |
Tartalomjegyzék
- A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései Jogdogmatikai, történeti, rendszertani alapok jogalkalmazási és metajurisztikus kitekintéssel
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Köszönetnyilvánítás
- I. Bevezetés
- II. Elméleti alapvetés. Ügyfélvédelem a pénzügyi szektorban: Gondolatok a pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdéseiről
- 1. Alapkérdések: pénzügyi szektor, fogyasztó, fogyasztói alapjogok
- 2. A pénzügyi fogyasztóvédelem lehetséges elnevezéseire és tárgykörére vonatkozó nézetekről
- 3. A joganyag elhelyezése a jogrendszerben, kapcsolódási pontok
- 3.1. Alkotmányjogi kapcsolódási pontok
- 3.2. A polgári jog és a pénzügyi fogyasztóvédelem kapcsolatáról
- 3.2.1. Elvi alapok: a polgári jog és a fogyasztóvédelem szabályozási logikájáról
- 3.2.2. A fogyasztóvédelmi jellegű szabályok térnyerése a Polgári Törvénykönyvben
- 3.2.3. A fogyasztói szerződések sajátosságairól – egy különálló jogterület körvonalazódása?
- 3.2.4. A Ptk. jelentőségéről pénzügyi fogyasztóvédelmi szempontból
- 3.2.5. Összegzés
- 3.2.1. Elvi alapok: a polgári jog és a fogyasztóvédelem szabályozási logikájáról
- 3.3. Pénzügyi fogyasztóvédelem és büntetőjog
- 3.4. Főbb közigazgatási jogi kapcsolódási pontok
- 3.4.1. Fogalmi alapok: közigazgatás, közigazgatási jog és közigazgatás-tudomány
- 3.4.2. A közigazgatás főbb feladatairól
- 3.4.3. Kísérletek a fogyasztóvédelem elhelyezésére a közigazgatási feladatok, illetve a közigazgatás rendszerében
- 3.4.4. Határterület: szabálysértési jog és fogyasztóvédelem
- 3.4.5. Közigazgatás és pénzügyi fogyasztóvédelem: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete
- 3.4.6. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, szervezeti minősítése, avagy közigazgatási szerv-e a jegybank?
- 3.4.7. Záró gondolatok
- 3.4.1. Fogalmi alapok: közigazgatás, közigazgatási jog és közigazgatás-tudomány
- 3.1. Alkotmányjogi kapcsolódási pontok
- III. A fogyasztóvédelmi gondolat megjelenése és fejlődése a pénzügyi szektorban – Mozaikok a pénzügyi fogyasztóvédelem történetéből
- 1. Előzetes megjegyzések – nehézségek, módszertan, célkitűzés
- 2. A fogyasztóvédelmi gondolat kialakulása és a kezdetek
- 3. Római jogi mozaikok: piacfelügyelet és egyes fogyasztóvédelmi intézmények előképei az ókori Rómában
- 4. Középkori minőségvédelem és a pénzélet főbb intézményei
- 5. Újkori szemelvények
- 6. Szocializmus és fogyasztóvédelem
- 7. A válságok és a prociklikusság hatásai a szabályozásra néhány történeti példán keresztül
- 8. Összegzés, megállapítások
- 1. Előzetes megjegyzések – nehézségek, módszertan, célkitűzés
- IV. Európai dimenziók: A fogyasztóvédelmi szabályozás a közösségi jogban, különös tekintettel a pénzügyi szektorra
- 1. A közösségi szabályozás fejlődése és néhány dilemmája
- 2. A pénzügyi fogyasztóvédelem tárgykörébe tartozó közösségi szabályozás néhány főbb eleme
- 2.1. UCP Irányelv – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, fogyasztó fogalma
- 2.2. Pénzforgalmi Szolgáltatási (PSD) Irányelv – tájékoztatási szabályok, fogyasztói mobilitás, jogérvényesítés
- 2.3. Fogyasztói hitelmegállapodások – az Európai Parlament és Tanács 2008/48/EK irányelve
- 2.4. Fogyasztói pénzügyi szolgáltatások forgalmazása távértékesítéssel – az Európai Parlament és Tanács 2002/65/EK irányelve
- 2.5. Erőfölénnyel való visszaélés tilalma – EUMSZ 102. (korábbi EKSZ. 82.) cikk és végrehajtási rendelete
- 2.6. Betétesek védelme – Az Európai Parlament és Tanács 94/19/EK irányelve (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről
- 2.7. Fogyasztóvédelmi szervezetek határon átnyúló együttműködése – az Európai Parlament és Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről
- 2.8. Értékpapír-kibocsátók kötelezettségei – Prospektus irányelv
- 2.9. Befektetővédelem a Transzparencia irányelvben
- 2.10. MiFID (más néven ISD2) irányelv a pénzügyi eszközök piacairól – Markets in Financial Instruments Directive
- 2.11. A biztosításra vonatkozó közösségi szabályozásról
- 2.1. UCP Irányelv – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, fogyasztó fogalma
- 3. Quo vadis közösségi fogyasztóvédelem?
- V. A pénzügyi fogyasztóvédelem alkotmányos megalapozása felé
- VI. A pénzügyi fogyasztóvédelmi jog hazai szabályozásának néhány alapeleme
- VII. Az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségei a pénzügyi fogyasztóvédelemben
- 1. Az önszabályozás lényege és összevetése az állami szabályozással. Főbb előnyök, hátrányok
- 2. Hazai példák a pénzügyi szektor önszabályozására, különös tekintettel a 2009-es Magatartási Kódexre
- 3. A Magyar Bankszövetség szerepe a banki önszabályozásban, különös tekintettel a fogyasztóvédelemre
- 4. Az alternatív vitarendezés lényege és lehetőségei a pénzügyi fogyasztóvédelemben
- 5. Alternatív vitarendezés a pénzügyi fogyasztóvédelemben
- 6. Gondolatok, javaslatok a magyar alternatív vitarendezési módok továbbfejlesztéséhez
- 1. Az önszabályozás lényege és összevetése az állami szabályozással. Főbb előnyök, hátrányok
- VIII. Etikai kérdések a pénzügyi szektorban
- IX. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- Hivatkozott jogszabályok
- Hivatkozott esetjog a bírói és jogalkalmazói gyakorlatból
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2020
Nyomtatott megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 295 927 6
A fogyasztóvédelem – bár ókori gyökerekkel rendelkezik – hazánkban az 1990-es években indult erőteljes fejlődésnek. A pénzügyi területen ez a szemléletmód később, gyakorlatilag a devizahitelezés által előidézett társadalmi helyzetben került az érdeklődés – és a jogalkotás – fókuszába. Pedig ebben a szektorban talán még erőteljesebben jelentkeznek egyes, a fogyasztóvédelem létjogosultságát megalapozó problémák, mint az információs aszimmetria, a termékek, szolgáltatások összetettsége és változékonysága. Ráadásul a pénzügyi szektorba vetett bizalom megingása könnyen a gazdaság egészének válságához vezethet. Minderre tekintettel indokolt, hogy ezen a területen is fokozott figyelmet kapjon a laikusok védelme és a felek viszonyának korrekt szabályozása. A téma összetettségére figyelemmel ugyanakkor a felmerülő problémák nem csak jogi természetűek, így azokra megoldást sem csak a jog eszköztárában kell keresnünk. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezért nemcsak jogi szempontból vizsgálandó, helyesebb az egyébként is gyakran nehézkes jogági-jogágazati besorolás helyett a pénzügyi fogyasztóvédelemre egyfajta komplex szemléletmódként, eszközrendszerként tekintenünk. A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani. Ennek érdekében az elméleti megalapozás keretében kitér a pénzügyi szektor rendszerére, a fogyasztó fogalmával kapcsolatos kérdésekre, majd vizsgálja a téma fontosabb kapcsolódási pontjait a főbb jogterületekkel. A szabályozás fejlődésének tendenciáját a viszonylag részletes történeti összefoglaló segít megérteni. A komplex normaanyag ismertetését a fontosabb nemzetközi (különösen az európai uniós) normák felvázolása után a magyar joganyag rendszerezett – több szempont szerint csoportosított – tárgyalása követi. Ezután a soft law területére evezve az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségeire és néhány példájára világít rá. Az értekezést egy másik normarendszer, az etika perspektíváira történő kitekintés zárja le.
Hivatkozás: https://mersz.hu/veres-a-penzugyi-fogyasztovedelem-egyes-alapkerdesei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero