Veres Zoltán

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései

Jogdogmatikai, történeti, rendszertani alapok jogalkalmazási és metajurisztikus kitekintéssel


Elvi és történeti alapok

Mielőtt a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot áttekinteném, rögzítem, hogy a magánjogi jogviszonyokba történő állami beavatkozást (általában is, de különösen igaz ez a fogyasztóvédelmi célú intervencióra) elsősorban az tette szükségessé, hogy gyökeresen megváltozott az a helyzet, amit az individuális magánjog és az általa szabályozott szerződéstípusok modelleztek. A magánjogi szerződések ugyanis klasszikusan az egyéni és kisvállalkozói vállalkozói helyzetből indultak ki. A XX. századra azonban a magánjogi jogviszonyok nagy részében az egyik oldalon nagyvállalatok, bankok, holdingok, míg a másik oldalon alkalmazottak, nyugdíjasok, esetleg munkanélküliek (kiszolgáltatott helyzetben lévők) állnak. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy a korábbi szerződéskötési gyakorlat, miszerint a kontraktusok létrejöttét általában alkufolyamat előzte meg, ugyancsak jelentős változásokon ment keresztül: a nagyvállalatok a tömegtermelés során előállított szabványosított áruk, szolgáltatások árait nem alku, hanem gondos kalkuláció alapján alakították ki.1 A vevőnek nincs már lehetősége alkura, a szerződés feltételeit nem vitathatja; a nemrégiben az Alkotmánybíróságot ostromló pénzintézetek által olyannyira féltett szerződési szabadság a vevők esetében mindössze abban áll, hogy vásárolnak-e, vagy más eladót keresnek, esetleg lemondanak igényeikről.

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 927 6

A fogyasztóvédelem – bár ókori gyökerekkel rendelkezik – hazánkban az 1990-es években indult erőteljes fejlődésnek. A pénzügyi területen ez a szemléletmód később, gyakorlatilag a devizahitelezés által előidézett társadalmi helyzetben került az érdeklődés – és a jogalkotás – fókuszába. Pedig ebben a szektorban talán még erőteljesebben jelentkeznek egyes, a fogyasztóvédelem létjogosultságát megalapozó problémák, mint az információs aszimmetria, a termékek, szolgáltatások összetettsége és változékonysága. Ráadásul a pénzügyi szektorba vetett bizalom megingása könnyen a gazdaság egészének válságához vezethet.

Minderre tekintettel indokolt, hogy ezen a területen is fokozott figyelmet kapjon a laikusok védelme és a felek viszonyának korrekt szabályozása. A téma összetettségére figyelemmel ugyanakkor a felmerülő problémák nem csak jogi természetűek, így azokra megoldást sem csak a jog eszköztárában kell keresnünk. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezért nemcsak jogi szempontból vizsgálandó, helyesebb az egyébként is gyakran nehézkes jogági-jogágazati besorolás helyett a pénzügyi fogyasztóvédelemre egyfajta komplex szemléletmódként, eszközrendszerként tekintenünk.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani. Ennek érdekében az elméleti megalapozás keretében kitér a pénzügyi szektor rendszerére, a fogyasztó fogalmával kapcsolatos kérdésekre, majd vizsgálja a téma fontosabb kapcsolódási pontjait a főbb jogterületekkel. A szabályozás fejlődésének tendenciáját a viszonylag részletes történeti összefoglaló segít megérteni.

A komplex normaanyag ismertetését a fontosabb nemzetközi (különösen az európai uniós) normák felvázolása után a magyar joganyag rendszerezett – több szempont szerint csoportosított – tárgyalása követi. Ezután a soft law területére evezve az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségeire és néhány példájára világít rá. Az értekezést egy másik normarendszer, az etika perspektíváira történő kitekintés zárja le.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veres-a-penzugyi-fogyasztovedelem-egyes-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave