Juhász Ágnes

A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban


A módosító ügylet alakja

A Ptk. rendelkezései alapján a különböző jognyilatkozatoknál (így a szerződéses nyilatkozat esetén is) általános szabály a formaszabadság, vagyis a szerződő felek jognyilatkozatukat akár szóban, akár írásban vagy ráutaló magatartás formájában is megtehetik. [Ptk. 6:4. § (2) bekezdés] Mindazokban az esetekben viszont, amikor jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot (pl. írásba foglalás) rendel, a jognyilatkozat érvényesen csakis ebben az alakban tehető meg, és annak módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is csak a meghatározott alakban érvényes. [Ptk. 6:6. § (1)–(2) bekezdés]

A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 926 9

A kötet szerzője a szerződésmódosítás kérdéskörének átfogó feldolgozására tesz kísérletet, és alapvetően lineáris gondolatvezetéssel viszi végig az Olvasót a szerződés módosításának különböző esetein, a szerződés felek általi módosításától kezdve a bírói szerződésmódosításon keresztül egészen a jogalkotói akarattal eszközölt szerződésváltoztatásig. A munka ugyanakkor jóval több, mint a szerződésmódosítás jogintézményére vonatkozó hatályos polgári jogi szabályanyag és bírói ítélkezési gyakorlat puszta bemutatása. A monográfia hidat képez a múlt és a jelen között, abból megismerhetjük a szerződéses jogviszony módosításának magánjogi gyökereit. A szerző átfogóan ismerteti a pandektajogászok, így például Liebe, Kunze, Windscheid, Dernburg és Salkowski, valamint Brinz és Salpius vonatkozó nézeteit, és színes képet ad a 20. század eleji magyar magánjogról. Grosschmid, Szladits, Szászy, Kolosváry és más régi magyar magánjogász professzorok tucatjának álláspontjait ismerteti és ütközteti, külön részt szentelve a nováció (szerződés megújítása) jogintézménye meghatározásának és a szerződésmódosítástól történő elhatárolásának, mely utóbbi kérdéskör napjainkban is egyre nagyobb érdeklődést vált ki a magánjoggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek körében.

A kötetet tovább színesíti, még érdekesebbé teszi a szerző által feldolgozott külföldi szakirodalom és joggyakorlat, amely földrajzilag és gondolatilag egyaránt új területekre kalauzolja el az Olvasót. Az utazás (gazdasági) válságokon is keresztülível, érinti a Brexit szerződésekre kifejtett hatását, míg a körülménybeli változások kezelésének különböző modelljei, a „Wegfall der Geschaftsgrundlage”, az „imprévision”, a „theory of frustration” vagy az „eccessiva onerosità sopravvenuta” kifejezések egy nemzeti és jogi határokon átívelő kirakós darabjaiként illeszkednek egymáshoz, amelyek végső soron – néhol szorosabban, más esetekben lazábban – mind-mind ugyanahhoz a kérdéskörhöz, a szerződés módosításához kapcsolódnak.

A munka alapvetően a tudományos feldolgozás igényével közelít a kötet borítóján címként meghatározott témához. A beltartalom azonban messze meghaladja a cím alapján bennünk megfogalmazódó elvárásokat, amennyiben az egyes fejezeteken végighaladva nemcsak a tudományos szakemberek, elméleti jogászok számára tartalmaz értékes és hasznos gondolatokat, hanem a hazai ítélkezési gyakorlat teljességre törekvő feldolgozása és a külföldi, német és francia jogesetek, valamint angol jogi precedensek hivatkozása által a gyakorlati szakemberek és a jogkereső közönség számára is kapaszkodót nyújthat a szerződésmódosításhoz kapcsolódó egyes kérdések megítélése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-a-szerzodesmodositas-kerdeskore-a-magyar-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave