Az Inytv. 6. § (1) bekezdése egyértelmű szabályt tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy a hatósági megkeresés megjelöl. Kicsit árnyalja a helyzetet az Inytv. 49. § (2) bekezdése, miszerint az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a bejelentés nem köti az ingatlanügyi hatóságot. Ennek oka az, hogy az ingatlan-nyilvántartásban megjelenő adatokat számos egyéb más hatósági nyilvántartás is tartalmazhatja, így azok valósághű egyezőségéhez kiemelt érdek fűződik, már csak a közhitelesség elvéből fakadóan is. A főszabály tehát az, hogy a földhivatal a kérelemhez kötve van. A kérelemhez kötöttség elve alapján az alperesi ingatlanügyi hatóság nem jegyezhet be a kérelemtől eltérő jogot (KGD2006. 47.). A kérelemhez kötöttség elve miatt az ingatlan-nyilvántartásba csak a bejegyezni kért jog jegyezhető be. Ha a felperes kérelme használati jog bejegyzésére irányult, akkor a kérelemtől eltérő jogcímen, így például a használat joga jogcímen nem teljesíthető a bejegyzés (Kúria Kfv.III. 37.053/2016/8.). Ha az ingatlanra vonatkozó bejegyzési kérelem teljes egészében megfelel a felek által az ingatlanra kötött jelzálogszerződésnek, akkor az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog-bejegyzési kérelemnek nincs olyan hiányossága, amely hiánypótlási felhívás kiadását tette volna szükségessé. Miután a szerződés nem tartalmazott olyan megállapodást, hogy az egyes ingatlanokra vonatkozó jelzálogjog kizárólag valamennyi ingatlanra egyszerre kerülhet bejegyzésre, ezért önmagában az, hogy a felek külön jelzálogszerződéseket kötöttek további ingatlanokra is, a bejegyzésnek nem volt akadálya (KGD2007. 39.). Tekintettel ara, hogy a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog, a földhivatalnak nincs lehetősége arra, hogy az ítéleti megkeresésben foglaltaktól eltérjen. Az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog jegyezhető be, amelyet a hatósági megkeresés megjelöl (Kúria Kfv.II.37.091/2012/5.). Tanulságos eset volt az, amikor a felperes tulajdonjoga azért nem volt átvezethető, mert a telekmegosztást az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át, így az adásvételi szerződésben megjelölt hrsz.-ú ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepelt. Nem kérhető a tulajdonjog bejegyzése olyan ingatlanra, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem létezik. Elírás hiányában ez nem minősíthető a helyrajzi szám téves megjelölésének (EBH2002. 723.).