Aszalós Dániel, Bányai Krisztina, Fónyiné Kazareczki Andrea, Vitál-Eigner Beáta

Ingatlanjog II.


Az okirati elv

Az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogon alapuló elvei az Inytv.-ből átkerültek a Ptk.-ba. Az okirati elv (Ptk. 5:167. §) lényegi tartalma nem változott, vagyis a korábbi töretlen közigazgatási bírói gyakorlat továbbra is irányadó. Az okirati elv az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét, az ingatlanforgalom biztonságát erősítő általánosan érvényesülő alaptétel. Azt fejezi ki, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jogot bejegyezni, tényt feljegyezni, adatot átvezetni csak érvényes okirat alapján lehet. Az Inytv. konkrétan és tételesen felsorolja a jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok tartalmi és formai követelményeit (Inytv. 29–36. §). Az itt megfogalmazottak olyan kógens előírások, amelyek figyelembevételétől nem lehet eltekinteni. A törvényesség további garanciája, hogy amennyiben a bejegyzésre hatósági határozat alapján kerül sor, akkor a határozatnak is meg kell felelnie az okiratokkal szemben támasztott valamennyi követelménynek. Fontos szabály még e körben, hogy az Ákr. 65. § (2) bekezdése szerinti könnyítő rendelkezés általában nem alkalmazható, vagyis nincs lehetőség az okirat másolatban való benyújtására még akkor sem, ha az ügyfél nyilatkozik annak eredetiségéről, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem pótolható az ügyfél nyilatkozatával [Inytv. 26. § (6) bekezdés]. Érvényesül tehát az Inytv. vhr. 126/B. §, amely szerint az okiratokat főszabályként eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani.

Ingatlanjog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 930 6

A Ptk. magánjogi sorozat új kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból. A kiadvány I. fejezete a birtok és birtokvédelem általános szabályaival foglalkozik, ezen belül is például a birtok megszerzésének, átruházásának, megszűnésének, a jogos és a jogalap nélküli birtoklásnak, a birtoksértésnek és a birtokvédelemnek a szabályaival.

A II. fejezet az ingatlan-végrehajtás szabályait mutatja, az ingatlan lefoglalásától kezdve az árverésen át egészen a jogorvoslatokig és az ingatlanigényperig.

A III. fejezet foglalkozik az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási perekkel, amely pereket a Kp., illetve az Ákr. alapján mutat be, kiemelve a korábbi bírói gyakorlat időtálló elemeit. A fejezet feltárja azokat a problémákat, kérdéseket is, amelyeket a joggyakorlatnak kell majd kidolgoznia; ismerteti többek közt az alkalmazandó jogot, a per tárgyát, foglalkozik a per megindításának feltételeivel, a kereseti kérelemmel és a keresetlevéllel, a per folyamatával, a perorvoslatokkal.

A IV. fejezet a termőföldre vonatkozó szabályokat mutatja be, így többek között a föld tulajdonjogának megszerzését, a földhasználat és hasznosítás szabályait, foglalkozik az egyes korlátozásokkal, valamint a zsebszerződésekkel is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/aszalos-ingatlanjog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave