Aszalós Dániel, Bányai Krisztina, Fónyiné Kazareczki Andrea, Vitál-Eigner Beáta

Ingatlanjog II.


Az ügyvédi ellenjegyzés

Az okirati elvhez szorosan kapcsolódik az ügyvédi ellenjegyzés kérdése. A töretlen bírói gyakorlat szerint, ha az ügyvédi ellenjegyzés törvényi feltételei nem állnak fenn maradéktalanul, akkor az ellenjegyzés érvénytelen, amely nem pótolható hiányossága az okiratnak, ezért az bejegyzés alapjául nem fogadható el (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.575/2002/11.). 2018. január 1-jei hatállyal kikerült az Inytv.-ből az ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályozás, így e körben az Üttv.-ben foglaltakat kell figyelemben venni. Bár itt már nem szerepel az Inytv. korábbi 32. § (4) bekezdésében meghatározott „ellenjegyzem” fordulat, de az Üttv. 43. § és 44. § együttes értelmezéséből arra a következtetésre lehet jutni, hogy továbbra is csak a jelen idejű „ellenjegyzem” szó használata fogadható el érvényesnek. Az ellenjegyzés ugyanis az ellenjegyzés időpontjában végzett tanúsító tevékenység, tehát értelemszerűen csak jelen idejű lehet. Érvénytelen az ellenjegyzés, ha az korábbi dátumú, mint maga az okirat kelte (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.38.106/2010/12.). A szerződés keltére történő visszautalás időpont-megjelölésnek nem tekinthető (Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.052/2002/4.). Nem ellenjegyezheti a szerződést az az ügyvéd, aki egyben a szerződést kötő ügyfelét képviselve azt aláírta, tekintettel arra, hogy ennek során az ügyvédtől nem várható a szerződő felek mindegyikének egyenlő arányú érdekképviselete. A szerződésben részes ügyvéd a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvédként nem járhat el annak érdekében, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét alátámasztó, mindenben megfelelő, a valóságos helyzetet és a szerződő felek szándékát hűen tükröző szerződés elkészítését garantálja. Így ha az okirat meg is felel az Inytv.-ben előírt alakiságoknak, az alapja lehet a bejegyzésnek, azonban az ellenjegyzés olyan lényegi, tartalmi hibában szenved, amely alkalmatlanná teszi az ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználásra (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.007/2004/3.). Az ügyvédi ellenjegyzés nem pótolja, hanem igazolja az okiraton szereplő szerződő fél aláírását (Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.196/2006/9.).

Ingatlanjog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 930 6

A Ptk. magánjogi sorozat új kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból. A kiadvány I. fejezete a birtok és birtokvédelem általános szabályaival foglalkozik, ezen belül is például a birtok megszerzésének, átruházásának, megszűnésének, a jogos és a jogalap nélküli birtoklásnak, a birtoksértésnek és a birtokvédelemnek a szabályaival.

A II. fejezet az ingatlan-végrehajtás szabályait mutatja, az ingatlan lefoglalásától kezdve az árverésen át egészen a jogorvoslatokig és az ingatlanigényperig.

A III. fejezet foglalkozik az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási perekkel, amely pereket a Kp., illetve az Ákr. alapján mutat be, kiemelve a korábbi bírói gyakorlat időtálló elemeit. A fejezet feltárja azokat a problémákat, kérdéseket is, amelyeket a joggyakorlatnak kell majd kidolgoznia; ismerteti többek közt az alkalmazandó jogot, a per tárgyát, foglalkozik a per megindításának feltételeivel, a kereseti kérelemmel és a keresetlevéllel, a per folyamatával, a perorvoslatokkal.

A IV. fejezet a termőföldre vonatkozó szabályokat mutatja be, így többek között a föld tulajdonjogának megszerzését, a földhasználat és hasznosítás szabályait, foglalkozik az egyes korlátozásokkal, valamint a zsebszerződésekkel is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/aszalos-ingatlanjog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave