Aszalós Dániel, Bányai Krisztina, Fónyiné Kazareczki Andrea, Vitál-Eigner Beáta

Ingatlanjog II.


Az egyszerűsített per

Az egyszerűsített eljárásrendben történő közigazgatási bíráskodás nem új keletű, a korábbi közigazgatási eljárások már rendelkeztek a közigazgatási nemperes eljárásról. Ennek szabályai egyszerűbbek voltak a peres szabályokhoz képest, a rugalmas rendtartás a gyors befejezést célozta. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knptv.) alapján kellett elbírálni a hatósági végzéseket támadó kérelmeket. Az eljárás folyamán hozott hatósági döntések alapjaiban határozzák meg az eljárás menetét, ezért fontos érdek fűződött ahhoz, hogy e végzések jogszerűsége tárgyában mielőbb szülessen bírói döntés. A közigazgatási szerv hallgatása komoly jog- és érdeksérelmet okoz az ügyfélnek, hiszen még csak olyan kedvezőtlen döntés sincs, amit a fél jogorvoslattal támadhatna. A Knptv. szerinti közigazgatási nemperes eljárás alapján a bíróság viszonylag gyorsan megállapíthatta a mulasztást, és kötelezhette a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására. A közigazgatási nemperes eljárások a gyakorlatban annak ellenére háttérbe szorultak, hogy sokszor hatékony jogvédelmet nyújtottak a jogsérelmet elszenvedőknek. Ennek oka valószínűleg az, hogy az ügyeket jellemzően önálló aláírási joggal rendelkező bírósági titkárok bírálták el, és döntésük ellen jogorvoslatnak nem volt helye. A Kp. megalkotásánál fontos szempont volt, hogy a könnyebb megítélésű ügyekben továbbra is biztosítani kell az eljárások gyors befejezését. Abból indultak ki, hogy a közigazgatási nemperes eljárások amellett, hogy rugalmas szabályokkal a gyorsaságot célozzák, lényegileg nem térnek el közigazgatási peres eljárásoktól. A Kp. így a gyors elbírálási igény miatt bevezette az egyszerűsített pert az egyszerűbb megítélésű ügyek elbírálására. A kevésbé formalizált szabályok költségtakarékos eljárást, koncentrált befejezést biztosítanak.

Ingatlanjog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 930 6

A Ptk. magánjogi sorozat új kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból. A kiadvány I. fejezete a birtok és birtokvédelem általános szabályaival foglalkozik, ezen belül is például a birtok megszerzésének, átruházásának, megszűnésének, a jogos és a jogalap nélküli birtoklásnak, a birtoksértésnek és a birtokvédelemnek a szabályaival.

A II. fejezet az ingatlan-végrehajtás szabályait mutatja, az ingatlan lefoglalásától kezdve az árverésen át egészen a jogorvoslatokig és az ingatlanigényperig.

A III. fejezet foglalkozik az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási perekkel, amely pereket a Kp., illetve az Ákr. alapján mutat be, kiemelve a korábbi bírói gyakorlat időtálló elemeit. A fejezet feltárja azokat a problémákat, kérdéseket is, amelyeket a joggyakorlatnak kell majd kidolgoznia; ismerteti többek közt az alkalmazandó jogot, a per tárgyát, foglalkozik a per megindításának feltételeivel, a kereseti kérelemmel és a keresetlevéllel, a per folyamatával, a perorvoslatokkal.

A IV. fejezet a termőföldre vonatkozó szabályokat mutatja be, így többek között a föld tulajdonjogának megszerzését, a földhasználat és hasznosítás szabályait, foglalkozik az egyes korlátozásokkal, valamint a zsebszerződésekkel is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/aszalos-ingatlanjog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave