Aszalós Dániel, Bányai Krisztina, Fónyiné Kazareczki Andrea, Vitál-Eigner Beáta

Ingatlanjog II.


Az ingatlan folyamatos árverezése

A 2011. évi CLXXX. törvény 49. §-a 2012. szeptember 1-jétől teljesen új értékesítési modellt vezet be arra az esetre, ha az első két árverés sikertelen volt, és a végrehajtást kérő sem vette át az ingatlant. Az ingatlanra gyakorlatilag folyamatosan lehet licitálni. A végrehajtó az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt tesz közzé a végrehajtást kérő által megtehető ajánlatra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül. E tekintetben tehát a végrehajtó hivatalból intézkedik, nem szükséges a végrehajtást kérő kérelme az árverezés folytatására (Vht. 159. §). A folyamatos árverési hirdetményre az általános szabályok irányadók azzal, hogy természetszerűleg nem kell feltüntetni az árverezés kezdő és befejező időpontját, de ugyanúgy fényképfelvételt is fel kell tölteni az ingatlanról a hirdetmény mellé. Az általános szabályok szerint lehet vételi ajánlatot tenni az ingatlanra, ennek megtörténtéig az eljárás szünetel. Ez a hirdetmény tehát még nem jelenti formálisan az árverés kitűzését és megkezdését. Erre csak akkor kerül sor, ha egy vevő érvényes vételi ajánlatot tesz, vagy a végrehajtást kérő 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését kéri. Amikor érvényes vételi ajánlat érkezik, a rendszer automatikusan generál egy közzétehető árverési hirdetményt. Ekkor az árverés kezdő időpontja a vételi ajánlat megtételének időpontja, a befejező időpont pedig – az általános szabályoktól eltérően – az ettől számított 30. nap. Ha ez nem munkanapra esik, a következő munkanap lesz a befejezés időpontja.

Ingatlanjog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 930 6

A Ptk. magánjogi sorozat új kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból. A kiadvány I. fejezete a birtok és birtokvédelem általános szabályaival foglalkozik, ezen belül is például a birtok megszerzésének, átruházásának, megszűnésének, a jogos és a jogalap nélküli birtoklásnak, a birtoksértésnek és a birtokvédelemnek a szabályaival.

A II. fejezet az ingatlan-végrehajtás szabályait mutatja, az ingatlan lefoglalásától kezdve az árverésen át egészen a jogorvoslatokig és az ingatlanigényperig.

A III. fejezet foglalkozik az ingatlan-nyilvántartási közigazgatási perekkel, amely pereket a Kp., illetve az Ákr. alapján mutat be, kiemelve a korábbi bírói gyakorlat időtálló elemeit. A fejezet feltárja azokat a problémákat, kérdéseket is, amelyeket a joggyakorlatnak kell majd kidolgoznia; ismerteti többek közt az alkalmazandó jogot, a per tárgyát, foglalkozik a per megindításának feltételeivel, a kereseti kérelemmel és a keresetlevéllel, a per folyamatával, a perorvoslatokkal.

A IV. fejezet a termőföldre vonatkozó szabályokat mutatja be, így többek között a föld tulajdonjogának megszerzését, a földhasználat és hasznosítás szabályait, foglalkozik az egyes korlátozásokkal, valamint a zsebszerződésekkel is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/aszalos-ingatlanjog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave