Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


Az uniós jog tényleges érvényesülésének elve

A másik érvényesülő szempont az uniós jog tényleges érvényesülésének elve. Az effektivitás követelményét a Bíróság sok döntésében láthatjuk, így ez a kérdés nem csupán témánk szempontjából jelentős, hanem annak komplexebb értelme is van. Kiindulópontként azt lehet megfogalmazni, hogy belső eljárási feltételek nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné az uniós igények érvényesítését.1 Egy későbbi árnyaltabb megfogalmazásban ez úgy jelenik meg, hogy nem tehetik lehetetlenné vagy különösen nehézzé az igényérvényesítést.2 Tekintettel arra, hogy a hatékonyság vizsgálata még az eljárások egyenértékűségének megvalósulása tekintetében lefolytatott és időnként bonyolultnak nevezhető összevetésnél is sokkal összetettebb mérlegelést kíván meg, ezért a Bíróság gyakorlata is csupán lassan, apró lépésekben haladt előre ebben a témában. Az uniós jog hatékony érvényesülése különösen nagy súllyal vetődött fel azon ügyek kapcsán, ahol tagállami hatóságoknak keletkezik visszatérítési, visszafizetési kötelezettsége az egyén számára. Kérdésként vetődött fel, hogy van-e helye ilyen esetben a visszakövetelt összeg után kamat érvényesítésének. Ebben a kérdésben a Bíróság kifejtette, hogy a nemzeti jog feladata szabályozni a jogosulatlanul beszedett adók, egyéb pénzügyi terhek visszatérítéséhez járulékosan kapcsolódó valamennyi kérdést, mint adott esetben a kamat fizetését, ideértve a kamat számításának kezdő napját és mértékét.3 A Marshall I ügyben4 a nemzeti jog szerint maximált összegű kártérítés akadt fenn a közösségi (Lisszabont követően uniós) jog effektivitás-hálóján, ekkor ugyanis az állam által fizetendő kártérítés maximált összege sem tudott megfelelő kompenzációt nyújtani a közösségi (Lisszabont követően uniós) jogában sértett fél számára. A Bíróság által felépített esetjogból következik, hogy leginkább a nemzeti bíróságok feladata a magánszemélyekre vonatkozó uniós rendelkezések bírói védelmének és hatékony érvényesülésének biztosítása,5 így akár a nemzeti korlátozó szabályok félretételével kell dönteni a közvetlenül az uniós jogon alapuló igények rendezéséről. Ugyanis minden egyes esetben a tagállamok felelőssége e jogok hatékony védelmének biztosítása.6

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave