Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


A szerv kontradiktórius eljárása

A bírósági eljárás tipikus eleme, hogy az ügyben a felek kifejthetik véleményüket, annak alátámasztására bizonyítékokat hozhatnak fel, és cáfolhatják a szembenálló fél álláspontját. Ezt a feltételt is tekinthetjük azonban a Bíróság gyakorlatában relativizálódottnak,1 ugyanis „ex parte” és „inter partes” eljárásokban egyaránt nyilvánított már előzetes döntéshozatalra előterjesztett ügyekben véleményt.2 A mára részben átalakult esetjogra figyelemmel elmondhatjuk, hogy a bíróság fogalomnak nem szükségképpeni, hanem esetleges eleme a kontradiktórius eljárás.3 Garanciális szempontból az lehet problémás, ha egyébként van két érintett fél az eljárásban, de olyan időpontban kerül sor az előterjesztésre, amikor az egyik fél még ki sem fejthette álláspontját. Erre a Bíróság érve az volt, hogy az EUMSZ 267. cikke nem írja elő, hogy az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bíróságnak a feleket kötelező meghallgatnia.4 Ahhoz ugyanis, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére sor kerüljön, nem szükséges a felek kérelme, arra ex officio is sor kerülhet, továbbá miután ez egy közbeékelt eljárás, nem a tagállami ügy lezárásáról van szó, így nem fordulhat elő, hogy a meghallgatás hiánya miatt éri jogsérelem a meg nem hallgatott felet. Mindazonáltal a tagállami bíróság mérlegelhet úgy, hogy a kezdeményezés előtt mindkét felet meghallgatja.5 A Bíróság nem a kontradiktóriusság minden elemének minden körülmények között való megkövetelésében látja a bírósággá minősítés problematikájának megoldását, hanem más követelmények nagyobb súllyal való megkövetelésében. Többször kifejtette, hogy még ha az EUMSZ 267 cikk nem teszi is függővé a Bíróságnál történő keresetindítást azon eljárás kontradiktórius jellegétől, amelynek során a tagállami bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket fogalmaz meg,6 e cikkből mindazonáltal az következik, hogy a Bírósághoz kizárólag olyan bíróság fordulhat, amely előtt eljárás van folyamatban, és amelyhez igazságszolgáltatási jellegű határozat meghozatalára irányuló eljárás keretében való határozathozatal érdekében fordultak.7

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave