Az utóbbi időszak „rossz” előterjesztései alapján az Európai Unió Bírósága a tagállami bíróságok számára adott ajánlásban1 látta szükségesnek hangsúlyozni az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát és érvényesülési körét illetően, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére, nem pedig a nemzeti jogszabályok értelmezésére vagy az alapjogvita keretében felmerült ténykérdésekre kell vonatkoznia.2 A Bíróság csak akkor határozhat az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről, ha az uniós jog alkalmazandó az alapeljárás tárgyát képező ügyre. E tekintetben elengedhetetlen, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kifejtse mindazon releváns ténybeli és jogi elemeket, amelyek alapján úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben uniós jogi rendelkezések lehetnek alkalmazandók.3 Az Európai Unió Alapjogi Chartájának értelmezésére irányuló előzetes döntéshozatalra utalásokat illetően emlékeztetni kell arra, hogy e Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok kizárólag annyiban címzettjei a Charta rendelkezéseinek, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Jóllehet, az ilyen végrehajtás esetei eltérőek lehetnek, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből világosan és egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az alapeljárás tárgyát képező ügyben alkalmazandó valamely, a Chartán kívüli uniós jogi szabály. Mivel a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről határozzon, amennyiben a jogi helyzet nem tartozik az uniós jog hatálya alá, a Chartának a kérdést előterjesztő bíróság által esetleg hivatkozott rendelkezései önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört.4 Végül, jóllehet a Bíróság a határozatának meghozatalához szükségképpen figyelembe veszi az alapjogvitának a kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében ismertetett jogi és ténybeli hátterét, saját maga nem alkalmazza az uniós jogot e jogvitára. A Bíróság, amikor az uniós jog értelmezéséről vagy érvényességéről dönt, arra törekszik, hogy az alapjogvita megoldása szempontjából hasznos választ adjon, viszont a kérdést előterjesztő bíróság feladata levonni a válaszból a konkrét következtetéseket, adott esetben eltekintve az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélt nemzeti szabály alkalmazásától.5