Jászay László, Krékits József

Szláv igeaspektus

különös tekintettel az orosz nyelvre


Zárszó

Tudjuk, hogy minden igének van akcióminősége; ezt Kiefer Ferenc sem tagadja (Kiefer 2006: 45). Már Sigurd Agrelltől (1908) egészen Kiefer Ferencig (2006) minden aspektológus arra törekedett, hogy elkülönítse az aspektusokat az akcióminőségektől. A párba fejlődött szláv igeaspektusok is egy bizonyos akcióminőség alapján jöttek létre (переписать → переписывать). A párba fejlődött igének egyedi jelentése a rezultativitás, a különös (meghatározott általános) jelentése a rezultatív-terminatív igei jelentés, általános jelentése („Gesamtbedeutung”) pedig a totalitás (vagy terminativitás). Az egyetlen igében meglévő több akcióminőség alapján rendszerint nem jöhetnek létre igepárok, az igék defektívek maradnak.

Szláv igeaspektus

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 442 5

Ez a funkcionális ihletésű munka azok számára íródott, akik az igeaspektust, a szláv ige szemantikai, pragmatikai és szintaktikai szerkezetét kutatják, de jól hasznosítható a felsőoktatásban is, mert nemcsak ismereteket nyújt, hanem gondolkodásra is késztet, és a gondolkodásban önállóságra tanít. Az első rész szerzője az igeaspektussal összefüggő elméleti kérdéseket taglalja, majd az akcióminőségeknek a szláv igeaspektus kialakulásában játszott szerepéről és jelentésviszonyairól ír részletesen. A második rész szerzője az aspektuspárok párba fejlődésének legkorszerűbb módjairól, jelentésbeli összefüggéseiről és használatáról értekezik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave