Az ige folyamatos–befejezett szembeállításán alapuló aspektusbeli viszony – gyűjtőfogalom, mely legalább két különböző szempontból más-más oppozíciós típusokat foglal magában. Maga az elnevezés (kiváltképpen a „folyamatos” szemlélet) nem pontos fordítása a szláv terminusnak (vö. несовершенный вид – совершенный вид), igaz, kétségtelenül az oppozíció alapvető típusára utal. A szembeállított aspektusok egyik fontos vonatkozását, a szemléletpárok szemantikai típusait (ez az egyik szempont) a megfelelő fejezetben már részletesen áttekintettük. A jelen fejezetben figyelmünk annak a jelenségnek a bemutatására irányul, hogy ugyanazon aspektuspáron belül is a folyamatos és befejezett szemlélet egymástól eltérő tartalmú szembeállításai, az aspektus jellegzetes „belső” (értsd: ugyanazon igepáron belüli) oppozíciói meglehetős rendszerességgel jönnek létre. A legfontosabb belső oppozíciókat az orosz igepárok több típusán is bemutatjuk, elsődlegesen az alaptípust képviselő határpontos párokon (pl. открывать–открыть), de kitüntetett figyelmet szentelünk a multiplikatív–szemelfaktív pároknak is (pl. прыгать–прыгнуть), amelyek nemcsak egy-egy akcióminőséget jelölnek, de, amint fentebb már szóltunk róla, szemléletpárként is viselkednek. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az alább következő fejezetekben a folyamatos és befejezett szemlélet tényleges használatával foglalkozunk.