MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A személyes tudásról
Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
5.1. A fejezet céljai
- Polányi bemutatja a nyelv és a nyelvi alapú fogalmi gondolkodás hallgatólagos gyökereit, kiemelve, hogy minden hallgatólagos, ami nem artikulált, nem explicit.
- Az érvelését a tanulással kapcsolatos állatkísérletek legfontosabb empirikus eredményeire építi, s levonja azt a következtetést, hogy ha eltekintenénk mindattól a tudástól, ami a nyelvre épül, az ember maradék intellektuális képességei alig haladnák meg a főemlősök hallgatólagos, artikuláció előtti intellektuális képességeit.
- Az ember oldalán tehát csak egy apró hallgatólagos előny mutatható ki, amelyre támaszkodva az artikulált nyelv elsajátításával óriási szellemi előnyre tehet szert az állatokkal szemben. Másként fogalmazva: nincs különösebb biológiai evolúciós ugrás az ember és a fejlett állatok között.
- Ismerteti azt a megfigyelését, miszerint az artikuláció beindít egy önmagát erősítő folyamatot, mivel visszahat és bővíti a hallgatólagos képességeket, amelyek lehetővé tették az artikuláció folyamatát.
- Sorra veszi a kibővült hallgatólagos képességeknek köszönhető magasabb emberi képességeket: a nyelv, a különböző formalizmusok és a matematika használatát, valamint a heurisztikus problémamegoldást és a feltalálás képességét. Mindegyik esetében rámutat, hogy mely állati képesség fejlettebb formájának tekinthető.
- Polányi ugyanakkor azt is megmutatja, hogy az artikuláció sohasem teljes, az ember nyelvi intelligenciája változatlanul a hallgatólagos képességekre támaszkodik mind a nyelvhasználat, mind pedig a nyelvi alapú fogalmi gondolkodás során.
- A hallgatólagos elem kiküszöbölhetetlen jelenléte újabb érvet szolgáltat a mellett, hogy az előző fejezetekben bírált objektivitás- és igazságfogalom valóban nem elfogadható, ezért az újraértelmezésükre van szükség.
Tartalomjegyzék
- A személyes tudásról • Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
- Impresszum
- Előszó
- 1. Az objektivitás
- 2. A valószínűség
- 3. A rend
- 4. Készségek
- 4.1. A fejezet céljai
- 4.2. Cselekvési szabályok
- 4.3. Fokális és járulékos tudatosság
- 4.4. Destruktív elemzés
- 4.5. Személyes és objektív tények
- 4.6. Tárgyi és intellektuális eszközeink
- 4.7. Egzisztenciális, denotatív és reprezentatív jelentés
- 4.8. A bizalom szerepe a cselekvéseinkben
- 4.9. A tudományos vélekedéseink valódi alapjainak hallgatólagos természete
- 4.10. A mesterségek működése
- 4.11. Konklúzió
- 4.1. A fejezet céljai
- 5. Artikuláció
- 5.1. A fejezet céljai
- 5.2. A tanulás állati alaptípusai
- 5.3. A nyelvi megnyilatkozások típusai
- 5.4. A nyelv műveleti elvei
- 5.5. A nyelvi szimbólumok használata
- 5.6. A hallgatólagos tartalom
- 5.7. Az ember intellektuális törekvéseit irányító aktív elv
- 5.8. Az észlelés és a nyelv eredendő kapcsolata
- 5.9. Fogalmaink racionalitása
- 5.10. Polányi evolúciós nyelvfelfogása
- 5.11. Polányi Wittgenstein-kritikája
- 5.12. A jelentés három szintje
- 5.13. Problémamegoldás
- 5.14. Konklúzió
- 5.1. A fejezet céljai
- 6. Intellektuális szenvedélyek
- 6.1. A fejezet célja
- 6.2. Az élőlényeket irányító aktív, emergens elv
- 6.3. Tudományos intellektuális szenvedélyek
- 6.4. Válogató funkció
- 6.5. Heurisztikus funkció
- 6.6. Meggyőző funkció
- 6.7. A tudományos érték meghatározása
- 6.8. A laplace-i tudásideál
- 6.9. A felfedezés premisszái
- 6.10. Animális és intellektuális szenvedélyek
- 6.11. Felfedezés és feltalálás
- 6.12. Matematika
- 6.13. Bentlét (dwelling in) és kitörés
- 6.14. Konklúzió
- 6.1. A fejezet célja
- 7. Konvivialitás
- 8. Az állítás logikája
- 9. A kétely kritikája
- 10. Elkötelezettség
- 10.1. A fejezet céljai
- 10.2. Az alaphiteink természete
- 10.3. A tudós legalapvetőbb (alap)hite
- 10.4. Az igazság elérésének módja
- 10.5. A személyes tudás két pólusa
- 10.6. Az objektivista dilemma
- 10.7. A felelősségteljes és szabad cselekvés
- 10.8. Az elköteleződés és a tudományos felfedezés igazsága
- 10.9. Más gondolati rendszerek „igazsága” − relativizmus és objektivizmus
- 10.10. Konklúzió
- 10.1. A fejezet céljai
- 11. A teljesítmény logikája
- 12. Az élet megismerése
- 13. Az ember felemelkedése
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 583 5
Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik. Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg. A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.
Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
