A személyes tudásról
Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
6.1. A fejezet célja
- Polányi megmutatja, hogy az artikuláció révén az emberben, az állatban és a kisgyermekben közös hallgatólagos képességek a felnőtt emberben megsokszorozódnak, ami az állati intellektuális életet meghaladó emberi gondolkodás, s ennek részeként pedig a tudomány alapja is.
- Polányi a magasabb rendű hallgatólagos emberi képességeket intellektuális szenvedélyeknek nevezi, és a következő kategóriáit különbözteti meg: a szelektív (válogató) szenvedély, a heurisztikus szenvedély, amelyet a kreativitással kapcsol össze, valamint a meggyőzés szenvedélye.
- Az intellektuális szenvedélyek fogalmára támaszkodva egységes keretben tárgyalja a tudományt, a technikát, a matematikát, a művészeteket, sőt bizonyos mértékig a vallásgyakorlást is. Fontos állítása, hogy az egyes területek eltérő céljai és tartalmai ellenére, alapvetően ugyanazok az intellektuális szenvedélyek teszik lehetővé a művelésüket.
- Rámutat az intellektuális szépség és az igazság közötti kapcsolatra. Álláspontja szerint egy elmélet szépsége a valósággal való mély kapcsolatának, vagyis az igazságának a jele.
- Az intellektuális szenvedélyeket elengedhetetlenként mutatja be, nemcsak a tudomány és technika művelése, hanem a matematika megalapozása szempontjából is, tovább erősítve az állítást, hogy e szenvedélyek az intellektuális élet egyik területéről sem küszöbölhetők ki.
- A tudományos és technikai felfedezéseket, áttöréseket az intellektuális bentlét (dwelling in) és kitörés dinamikájával világítja meg: a heurisztikus szenvedély egy logikailag elemezhetetlen ugrás révén alakítja át a tudományos vagy technikai tudást.
- Polányi szerint minden formális kiválósága ellenére a tudományt is hallgatólagos intellektuális képességek irányítják, vagyis a pozitivista elképzelésekkel szemben a tudomány nem mutat fel semmilyen szokatlan tökéletességet, mivel nem teljességgel egzakt, formalizált logikai tudásgépezet, hanem az emberi kultúra egyik fontos alrendszere, mint a művészetek, a vallás, a jog vagy az erkölcs.
- A tudomány tehát ebből a szempontból nem különleges, a fejlett nyugati világban mégis a tudomány rendelkezik azzal a kitüntetett pozícióval, hogy keretbe foglalja és irányt mutasson a jövőről való gondolkodásnak kultúránk egészének a vonatkozásában. Polányi gondolatainak egyik következménye, hogy a görög tudományhoz hasonlóan a nyugati tudomány is idővel eltűnhet, ha nem képes felismerni saját valódi alapjait, értékeit és feladatát.
Tartalomjegyzék
- A személyes tudásról • Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program
- Impresszum
- Előszó
- 1. Az objektivitás
- 2. A valószínűség
- 3. A rend
- 4. Készségek
- 4.1. A fejezet céljai
- 4.2. Cselekvési szabályok
- 4.3. Fokális és járulékos tudatosság
- 4.4. Destruktív elemzés
- 4.5. Személyes és objektív tények
- 4.6. Tárgyi és intellektuális eszközeink
- 4.7. Egzisztenciális, denotatív és reprezentatív jelentés
- 4.8. A bizalom szerepe a cselekvéseinkben
- 4.9. A tudományos vélekedéseink valódi alapjainak hallgatólagos természete
- 4.10. A mesterségek működése
- 4.11. Konklúzió
- 4.1. A fejezet céljai
- 5. Artikuláció
- 5.1. A fejezet céljai
- 5.2. A tanulás állati alaptípusai
- 5.3. A nyelvi megnyilatkozások típusai
- 5.4. A nyelv műveleti elvei
- 5.5. A nyelvi szimbólumok használata
- 5.6. A hallgatólagos tartalom
- 5.7. Az ember intellektuális törekvéseit irányító aktív elv
- 5.8. Az észlelés és a nyelv eredendő kapcsolata
- 5.9. Fogalmaink racionalitása
- 5.10. Polányi evolúciós nyelvfelfogása
- 5.11. Polányi Wittgenstein-kritikája
- 5.12. A jelentés három szintje
- 5.13. Problémamegoldás
- 5.14. Konklúzió
- 5.1. A fejezet céljai
- 6. Intellektuális szenvedélyek
- 6.1. A fejezet célja
- 6.2. Az élőlényeket irányító aktív, emergens elv
- 6.3. Tudományos intellektuális szenvedélyek
- 6.4. Válogató funkció
- 6.5. Heurisztikus funkció
- 6.6. Meggyőző funkció
- 6.7. A tudományos érték meghatározása
- 6.8. A laplace-i tudásideál
- 6.9. A felfedezés premisszái
- 6.10. Animális és intellektuális szenvedélyek
- 6.11. Felfedezés és feltalálás
- 6.12. Matematika
- 6.13. Bentlét (dwelling in) és kitörés
- 6.14. Konklúzió
- 6.1. A fejezet célja
- 7. Konvivialitás
- 8. Az állítás logikája
- 9. A kétely kritikája
- 10. Elkötelezettség
- 10.1. A fejezet céljai
- 10.2. Az alaphiteink természete
- 10.3. A tudós legalapvetőbb (alap)hite
- 10.4. Az igazság elérésének módja
- 10.5. A személyes tudás két pólusa
- 10.6. Az objektivista dilemma
- 10.7. A felelősségteljes és szabad cselekvés
- 10.8. Az elköteleződés és a tudományos felfedezés igazsága
- 10.9. Más gondolati rendszerek „igazsága” − relativizmus és objektivizmus
- 10.10. Konklúzió
- 10.1. A fejezet céljai
- 11. A teljesítmény logikája
- 12. Az élet megismerése
- 13. Az ember felemelkedése
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 583 5
Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik. Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg. A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.
Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero