Az ismétlődő terhelések okozta fáradás során a test mikroszerkezetében olyan változás jöhet létre, ami folytonossági hiányok, mikrorepedések kialakulásához vezet. A további ciklikus terhelés hatására ezekből – például roncsolásmentes vizsgálattal – detektálható repedések válhatnak, amelyek szétnyílása repedésterjedéshez vezet. A kifáradás végső sorban a megállíthatatlan repedésterjedés következménye. Ebben a fejezetben azokról a mechanikai módszerekről lesz szó, melyekkel ellenőrizni tudjuk a már meglévő repedés veszélyességét, illetve a már elindult repedésterjedés megállásának lehetőségét. Egy repedés léte még nem feltétlenül jelent tönkremenetelt. A törésmechanikai vizsgálatok célja annak eldöntése, hogy a szerkezetben van-e esély repedések megjelenésére; ha igen, akkor egy már észlelt folytonossági hiány esetén kell-e tartani a repedés kinyílásától; illetve ha igen, akkor ismétlődő terhelés esetén a repedés terjedése várhatóan megáll-e. Szívós anyag esetén a mikrorepedés létrejöttétől a törésig tartó idő hosszú, éppen ezért nem kell tartani azonnali tönkremeneteltől. A veszély számszerűsítése után van mód a beavatkozásra, a törés megelőzésére.