Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Mondattan

A magyarban a szószerkezeteknek a mondatban betöltött nyelvtani funkciói és thematikus szerepei nem a szószerkezetek lineáris sorrendje révén, hanem elsősorban morfológiai eszközökkel kódoltak, főleg az esetragoknak a főnévi szerkezetekhez, rövidítve: az NP-khez csatolásával. A magyar nyelv morfológiai eszköztára, melynek szintaktikai szerepe is van, köztudottan nagyon gazdag (lásd a 3. fejezetet). Kálmán (1985) szerint az igék által a főnevekre kirótt lehetséges alkategorizáció legalább 17 nyelvtani esetet foglal magában. A 17 esetet a felszíni esetragformák 38 morfofonológiai változatával fejezhetjük ki a főnévi paradigmában. Ezekhez társul a többesjelölő -k és az egyes számot jelölő zéró, van 12 birtokos szuffixum, amelyek a birtokos személyét és számát és a birtok számát is jelölik. A végesalakú igék toldalékai egyeztetve vannak az alanyi NP személyével és számával és a kontextustól függően lehetővé teszik a tárgy személyének meghatározását is. Az igei toldalékok egy másik csoportja az igeidőket és az igemódokat jelöli, egyes és többes számban, három-három nyelvtani személyre. A tranzitív igék végződéseit az alanyon kívül egyeztetni kell a tárgyi NP határozottságával/határozatlanságával.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave