Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Irodalom

Arany János (1962) Széptani jegyzetek. = Uő: Prózai művek 1: Eredeti szépprózai művek, Szépprózai fordítások, Kisebb cikkek, Tanulmányok, Iskolai jegyzetek. S. a. rend. Mária Keresztury. Bp., Akadémiai Kiadó (Arany János Összes Művei, X: Prózai művek, 1), 532–565.
Bahtyin Mihail Mihajlovics (1976) A tér és az idő a regényben. = Uő: A szó esztétikája. (Válogatott tanulmányok).Vál., ford. Csaba Könczöl. Bp., Gondolat, 257–302.
Bán Imre (1971) Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI–XVIII. században. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Füzetek, 72).
Baránszky Jób László (1957) Arany lírai formanyelvének fejlődéstörténeti helye. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Füzetek, 12).
Barta János (2003a) Ahasvérus és Tantalosz: Egy különös Arany-versről. = Uő: Arany János és kortársai I: Arany-tanulmányok.S. a. rend. László Imre. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, 27), 311–340.
Barta János (2003b) Az Őszikék titka. = Uő: Arany János és kortársai I: Arany-tanulmányok.S. a. rend. László Imre. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, 27), 360–380.
Bécsy Ágnes (1998) Horác. = Uő: „Halljuk, miket mond a lekötött kalóz”: Berzsenyi-versek elemzése. Bp., Krónika Nova (Műértelmezések), 51–64.
Bednanics Gábor (2009) Kerülőutak és zsákutcák: A modern magyar líra kezdetei. Bp., Ráció (Ráció-Tudomány).
Bednanics Gábor – – György Eisemann, szerk. (2006) Induló modernség – kezdődő avantgárd. Bp., Ráció (Ráció-Tudomány, 5).
Bíró Ferenc (1976) A fiatal Bessenyei és íróbarátai. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Könyvtár).
Bíró Ferenc (2002) Katona József: Monográfia. Bp., Balassi.
Bíró Ferenc (2003) A felvilágosodás korának magyar irodalma. 4. kiad. Bp., Balassi.
Bodor Béla (2001) Régi magyar regénytükör. I–II. kötet. Bp., Halász és társa kiadása.
Borbély Szilárd (2006) A fikció historizálásáról: Arany ál-Kont-versének genealógiája kapcsán. = Uő: Árkádiában: Történetek az irodalom történetéből. Debrecen, Csokonai (Alföld Könyvek, 19), 180–198.
Cohn Dorrit (1978) Transparent Minds: Narrative Modes for Presenting Consciousness in Fiction. Princeton, Princeton UP.
Csetri Lajos (1986) Nem sokaság, hanem lélek: Berzsenyi-tanulmányok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó.
Csetri Lajos (1990) Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtudomány és Kritika).
Csetri Lajos (2007a) A magyar nyelvújítás kora irodalomszemléletének nyelvfilozófiai alapjairól. = Uő: Amathus: Válogatott tanulmányok. I. Bp., L’Harmattan (Ligatura), 9–58.
Csetri Lajos (2007b) A magyar nemzettudat változatai és változásai a jozefinus évtized költészetében. = Uő: Amathus: Válogatott tanulmányok. II. Bp., L’Harmattan (Ligatura), 228–247.
Csetri Lajos (2007c) A politikai gondolkodásmód tükröződése a felvilágosodáskor magyar költészetében. = Uő: Amathus: Válogatott tanulmányok. II. Bp., L’Harmattan (Ligatura), 248–254.
Csörsz Rumen István (2005) Közköltészet a többnyelvű Magyarországon (1700–1840). = Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből. Szerk. Ferenc Bíró. Bp., Argumentum, 207–260.
Csörsz Rumen István (2009) Szöveg szöveg hátán: A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840. Bp., Argumentum (Irodalomtörténeti Füzetek, 165).
Dávidházi Péter (1972) Régi udvarház: történelem és elidegenedés. Irodalomtörténet, 888–903.
Dávidházi Péter (1998) Őseinket felhozád. = Uő: Per passivam resistentiam: Változatok hatalom és írás témájára. Bp., Argumentum, 123–143.
Dávidházi Péter (2004) Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Bp., Akadémiai Kiadó – Universitas (Irodalomtudomány és Kritika).
Debreczeni Attila (1998) Csokonai, az újrakezdések költője: A felvilágosult szemléletmód fordulata az életműben. 3. kiad. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, 1).
Debreczeni Attila (2009) Tudós hazafiak és érzékeny emberek: Integráció és elkülönülés a XVIII. század végének magyar irodalmában. Bp., Universitas.
Dobos István (1995) Alaktan és értelmezéstörténet: Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, 4).
Dömötör Ákos, – Kerényi Ferenc (1994) A János vitéz egyetemes mesemotívumairól. Irodalomtörténeti Közlemények, 375–380.
Dömötör János (1869) A ballada elmélete. = A Kisfaludy Társaság Évlapjai, [1864–1865]. Új folyam, II. kötet. Pest, Athaeneum, 398–447.
Dörgő Tibor (2004) Czakó Zsigmond és világértelmező drámái. Bp., Napkút.
Eisemann György (1991) Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában.= Uő: Keresztutak és labirintusok: Elemzések a XIX. és XX. századi magyar művekről. Bp., Tankönyvkiadó, 37–68.
Eisemann György (1997) Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében. Bp., Széphalom Könyvműhely.
Eisemann György (1998) Mikszáth Kálmán. Bp., Korona (Klasszikusaink).
Eisemann György (2006a) Nemzeti sztereotípiák mint történelmi allegóriák a romantikus és a modern magyar lírában. = Gábor Bednanics – – György Eisemann 2006: 9–18.
Eisemann György (2006b) Egy kézirat közegváltása: A konverzivitás mint olvasástapasztalat: Az Őszikék lírája. Alföld, 8. sz., 66–80.
Fülöp Géza (1978) A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Könyvtár).
Füzi Izabella – – Odorics Ferenc, szerk. (2003) A Rom. Bp.–Szeged, Gondolat Kiadói Kör – Pompeji (deKon-Könyvek, 26).
Gajdó Tamás, szerk. (2001) Magyar színháztörténet 1873–1920. Bp., Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.
Gere Zsolt (2000) „Hat gím jöve sebten elébe”: Vörösmarty eposzterve és őstörténeti felfogása a Zalán futását követően. Irodalomtörténeti Közlemények, 454–496.
Gergely András (1972) Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Bp., Akadémiai Kiadó (Értekezések a történeti tudományok köréből: Új sorozat, 62).
Gergely Pál (1957) Arany János és az Akadémia. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti füzetek, 11).
Greguss Ágost (1865) A balladáról. Pest, Emich Gusztáv.
Greguss Ágost (1877) Arany János balladái. Bp., Franklin-Társulat.
György Lajos (1941) A magyar regény előzményei. Bp., Magyar Tudományos Akadémia.
György Lajos (1988) Az anekdota – A magyar regény előzményei: Tanulmányok. Bucureşti, Kriterion.
Hajdu Péter (2005) Csak egyet, de kétszer: A Mikszáth-próza kérdései. Bp.–Szeged, Gondolat – Pompeji (deKon-Könyvek, 32).
Hajdu Péter (2007) 1882: Sikertörténetek a századvégi novellisztikában. = Mihály Szegedy-Maszák 2007: 548–560.
Hász-Fehér Katalin (2000) Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század első felében: Fáy András irodalomtörténeti helye. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, 21).
Heinrich Gusztáv (1878) „Bácsmegyey levelei”. Figyelő, 4. sz., 321–332; 5. sz., 63–71, 116–122.
Hites Sándor (2007) Még dadogtak, amikor ő megszólalt: Jósika Miklós és a történelmi regény. Bp., Universitas (Irodalomtörténeti Könyvtár: Új Folyam).
Horváth János (1922) Petőfi Sándor. Bp., Pallas.
Horváth János (1936a) Kisfaludy Sándor. Bp., Kókai Lajos.
Horváth János (1936b) Csokonai: Csokonai költő-barátai: Földi és Fazekas. Bp., Kókai Lajos.
Horváth János (1960) Berzsenyi és íróbarátai. Bp. Akadémiai Kiadó.
Imre László (1988) Arany János balladái. Bp., Tankönyvkiadó.
Imre László (1990) A magyar verses regény. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Könyvtár, 39).
Imre László (1996) Műfajok létformája XIX. századi epikánkban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, 9).
Kayser Albrecht Christoph (1990) Adolfs gesammlete Briefe. Mit einem Nachwort herausgegeben von Gerhard Sauder. St. Ingbert, Werner J. Röhrig (Kleines Archiv des achtzehnten Jahrhunderts, 8).
Kecskés András (1991) A magyar verselméleti gondolkodás története a kezdetektől 1898-ig. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtudomány és Kritika).
Kerényi Ferenc (1981) A régi magyar színpadon: 1790–1849. Bp., Magvető (Elvek és Utak).
Kerényi Ferenc, szerk. (1990) Magyar színháztörténet: 1790–1873. Bp., Akadémiai Kiadó.
Kerényi Ferenc (2004) Egy sikeres eredetmítosz a 18–19. század fordulóján: Dugonics András hat művéről. = Mítoszok nyomában… Mítoszképzés és történetírás a Duna-tájon: Tanulmányok. Főszerk. Ambrus Miskolczy – , szerk. Gábor Hausner – – Mária Kincses Katalin. Bp., ELTE Román Filológiai Tanszék – Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, 303–320.
Kerényi Ferenc (2005) „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”: Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában. Gyula, Békés Megyei Levéltár.
Kerényi Ferenc (2006) Madách Imre (1823–1864). Pozsony, Kalligram (Magyarok Emlékezete).
Kerényi Ferenc (2007) A magyar népszínmű. = Mihály Szegedy-Maszák 2007: 234–242.
Kerényi Ferenc (2008) Petőfi Sándor élete és költészete. Bp., Osiris (Osiris Monográfiák).
Keserű Katalin (1994) A kultusz köztes helye: Kazinczy magyarországi kultusza. = Tények és legendák, tárgyak és ereklyék. Szerk. Zsuzsa Kalla. Bp., PIM (A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei, 1), 35–45.
Kiczenko Judit (1998) A lefokozás, a kifordítás, az egybejátszás regénye: Toldy István: Anatole. = A kánon peremén: Az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX–XX. század fordulójának magyar prózájában. Szerk. György Eisemann. Bp., ELTE BTK XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 98–114.
Kókay György, szerk. (1979) A magyar sajtó története I:1705–1848. Bp., Akadémiai Kiadó.
Kolta Magdolna (1991) Táji különbségek és regionális sajátosságok a 19. századi népszínművekben. = Népi kultúra és nemzettudat: Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Tamás Hofer. Bp., Magyarságkutató Intézet (A Magyarságkutatás könyvtára, VII), 51–60.
Kovács Kálmán (1976) Gyulai Pál szépprózája. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem (Studia Litteraria, XIV).
Korompay H. János (1998) A „jellemzetes” irodalom jegyében: Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása. Bp., Akadémiai Kiadó – Universitas (Irodalomtudomány és Kritika).
Kulin Ferenc (1982) Hódíthatatlan szellem: Dózsa György és a parasztháború reformkori értékeléséről. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Füzetek, 106).
Küllős Imola (2004) Közköltészet és népköltészet: A XVII–XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé-, motívumtörténeti vizsgálata. Bp., L’Harmattan (Szóhagyomány).
Lakatos Éva (2004) Sikersajtó a századfordulón: Sajtótörténeti megközelítések. Bp., Balassi – Országos Széchényi Könyvtár.
Margócsy István (1999) Petőfi Sándor: Kísérlet. Bp., Korona (Klasszikusaink).
Margócsy István (2007) Magyarok Mózese: Az 1859-es Kazinczy-ünnepélyek nyelvhasználatáról. = Uő: Égi és földi virágzás tükre: Tanulmányok a magyar irodalmi kultuszról. Bp., Holnap, 249–267.
Martinkó András (1965) A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Könyvtár, 17).
Martinkó András (1972) Váltás a stafétában: Vörösmarty és Petőfi. = Petőfi tüze: Tanulmányok. Szerk. Anna Tamás – – Antal Wéber. Bp., Kossuth – Zrínyi Katonai Kiadó, 37–72.
Martinkó András (1973) Költő, mű és környezet: Kérdőjelek a Petőfi-irodalomban. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Füzetek, 82).
Martinkó András (1977) A „földi menny” eszméje Vörösmarty életművében. = Uő: Teremtő idők. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 172–222.
Márton László (1999) Parlagok múzsája: Arany János: A nagyidai cigányok. = Uő: Az áhítatos embergép. Pécs, Jelenkor, 81–86.
Mezei Márta (1974) Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténeti Könyvtár).
Milbacher Róbert (2000) „…földben állasz mély gyököddel…”: A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata. Bp., Osiris (Doktori Mestermunkák).
Milbacher Róbert (2009) Arany János és az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben. Bp., Ráció (Ligatura).
Nagy Imre (2007) Iskola és színház: Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia. Bp., Balassi.
Négyesy László (1892) A mértékes magyar verselés története: A klasszikai és nyugat-európai versformák irodalmunkban. Bp., Kisfaludy Társaság.
Némedi Lajosné (1967) Kazinczy és Bácsmegyeije: Fordítás vagy „teremtés”? = Könyv és könyvtár: A KLTE könyvtárának évkönyve VI. Debrecen, 171–196.
Németh G. Béla (1970) A magyar szimbolizmus kezdeteinek kérdéséhez: Nyelvi és stílusproblémák. = Uő: Mű és személyiség: Irodalmi tanulmányok. Bp., Magvető (Elvek és Utak), 542–582.
Németh G. Béla, szerk. (1972) Az el nem ért bizonyosság: Elemzések Arany lírájának első korszakából. Bp., Akadémiai Kiadó.
Németh G. Béla (1985) Kérdések a Buda halála körül. = Uő: Századutóról – századelőről: Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., Magvető (Elvek és Utak), 7–39.
Péterfy Jenő (1901) Arany János Őszikéi. = Péterfy Jenő összegyűjtött munkái: Első kötet. Bp., Franklin-Társulat, 248–258.
Pór Péter (1971) Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában: Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége. Bp., Akadémiai Kiadó (Irodalomtörténet Füzetek, 73).
Porkoláb Tibor (2000) „Nagyjainknak pantheonja épűl”: Közösségi emlékezet, panteonizáció, emlékbeszéd. Bp., Anonymus (Belépő).
Pozsvai Györgyi (1998) Visszanéző tükörben: Az Álmok álmodója ezredvégi olvasata. Bp., Argumentum.
Pozsvai Györgyi (2006) Az anekdotikus hagyományok önironikus felülírása. = Gábor Bednanics – – György Eisemann 2006: 161–188.
Praznovszky Mihály (1998) „A szellemdiadal ünnepei”: A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Bp., Mikszáth.
Varga Pál S. (1994) A gondviseléshittől a vitalizmusig: A magyar líra világképnek alakulása a XIX. század második felében. Debrecen, Csokonai (Csokonai Könyvtár, 2).
Varga Pál S. (1997) Két világ közt választhatni: Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában. Bp., Argumentum (Irodalomtörténeti Füzetek, 141).
Varga Pál S. (2005) A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Bp., Balassi.
Staud Géza (1999) Az orientalizmus a magyar romantikában. Bp., Terebess.
Szajbély Mihály (1997a) „Most mód nélkül józan világ van”: Ellenérzések a lírával szemben 1849 után. = Uő: Álmok álmodói: Irodalomtörténeti tanulmányok. Bp., Magvető, 1997: 28–46.
Szajbély Mihály (1997b) Asbóth, az Álmok álmodója és Schopenhauer= Uő: Álmok álmodói: Irodalomtörténeti tanulmányok. Bp., Magvető, 1997: 83–121.
Szajbély Mihály (2001) „Idzadnak a’ magyar tollak”: Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Bp., Akadémiai Kiadó – Universitas (Irodalomtudomány és Kritika).
Szajbély Mihály (2005) A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Bp., Universitas.
Szauder József (1970) Udvarházi klasszicizmus. = Uő: Az estve és az álom: Felvilágosodás és klasszicizmus. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 452–503.
Szegedy-Maszák Mihály (1980) Berzsenyi verstípusairól. = Uő: Világkép és stílus: Történeti-poétikai tanulmányok. Bp., Magvető (Elvek és Utak), 96–115.
Szegedy-Maszák Mihály (1989) Kemény Zsigmond. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó.
Szegedy-Maszák Mihály (1998) Az újraolvasás kényszere (A rajongók). = Uő: Irodalmi kánonok. Debrecen, Csokonai (Alföld Könyvek, 1), 71–93.
Szegedy-Maszák Mihály (2001) Vörösmarty és a romantikus töredék= Vörösmarty és a romantika. Szerk. József Takáts. Pécs–Bp., Művészetek Háza – OSZMI, 31–37.
Szegedy-Maszák Mihály, főszerk. (2007) A magyar irodalom történetei, II. Bp., Gondolat.
Széles Klára (1976) Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra. Bp., Akadémiai Kiadó.
Szilágyi Márton (1998) Kármán József és Pajor Gáspár Urániája. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár, 16).
Szilágyi Márton (2001) Lisznyai Kálmán: Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörténeti tanulságai. Bp., Argumentum (Irodalomtörténeti Füzetek, 149).
Szilágyi Márton (2007) Bűnbeesés és megtisztulás. = Mihály Szegedy-Maszák 2007: 287–296.
Szörényi László (1970) Arany János Visszatekintés című versének képanyaga. Irodalomtörténeti Közlemények, 322–345.
Szörényi László (1989) „Multaddal valamit kezdeni”: Tanulmányok. Bp., Magvető (JAK Füzetek, 45).
Szörényi László (1989a) „…s hű a’ haladékony időhöz”: Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában. = László Szörényi 1989: 36–84.
Szörényi László (1989b) Az elszánt: Százötven éve jelent meg a Szózat. = László Szörényi 1989: 85–93.
Szörényi László (1989c) „A szent hazának képe”: Őstörténet és epika Zrínyitől Krúdyig. = László Szörényi 1989: 208–221.
Szörényi László (1993) Hunok és jezsuiták: Fejezetek a magyarországi latin hősepika történetéből. Bp., AmfipressZ.
Szörényi László (1996) Dugonics András. = Uő: Memoria Hungarorum: Tanulmányok a régi magyar irodalomból. Bp., Balassi, 108–140.
Szabó Levente T. (2007) Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában. Bp., L’Harmattan (Ligatura).
Szabó Levente T. (2008) Az irodalmi hivatásosodás és az írói szolidaritás új formái a 19. század közepén: a Magyar Írói Segélyegylet esete. Irodalomtörténet, 347–377.
Tarjányi Eszter (2007) Az értelmezésmódok ütközőpontjában: a ballada, az allegória és a palinódia. = Mihály Szegedy-Maszák 2007: 384–394.
Tarnai Andor (1969) Extra Hungariam non est vita… Egy szállóige történetéhez. Bp., Akadémiai Kiadó (Modern Filológiai Füzetek).
Toldy Ferenc (1876) A magyar költészet kézikönyve a mohácsi vésztől a jelenkorig, vagyis az utóbbi negyedfél század kitünőbb költői életrajzokban és jellemző mutatványokban feltüntetve. 2. kiad. Bp., Franklin-Társulat.
Turóczi-Trostler József (1938) Faludi és a gáláns költészet. Irodalomtörténet, 57–66.
Turóczi-Trostler József (1961) Az irodalmi ballada= Uő: Magyar irodalom – világirodalom: Tanulmányok. I–II. kötet. Bp., Akadémiai Kiadó, I, 380–385.
Völgyesi Orsolya (2003) A szerzői jog és az írói státusz a XIX. század első felében. = Polgárosodás és irodalom. Szerk. Károly Alexa. Bp., A Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete (Kölcsey Füzetek, III), 98–112.
Völgyesi Orsolya (2007) Egy siker kudarca: Kuthy Lajos pályafutása. Bp., Argumentum (Irodalomtörténeti Füzetek, 163).
Wittmann Reinhard (2000) Az olvasás forradalma a 18. század végén? = Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Szerk. Cavallo Guglielmo – – Chartier Roger. Ford. Sajó Tamás. Bp., Balassi, 321–347.
Kovács Zoltán Z. (2002) „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor”: Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában. Bp., Osiris (Doktori Mestermunkák).
Kovács Zoltán Z. (2004) A „belső kritika” horizontja: A magyar verses regény fejlődéstörténeti megközelítésének lehetőségei. = Nympholeptusok: Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a 18–19. században. Szerk. Gábor Szűcs Zoltán – – Gábor Vaderna. Bp., L’Harmattan (Dayka Könyvek, 2), 303–314.
Zákány Tóth Péter (2007) Elkülönülő irodalmunk kezdetei: 1826: Megjelenik az Élet és Literatúra. = Mihály Szegedy-Maszák 2007: 153–168.
Zentai Mária (1981) A Rom: Elemzés. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tomus XVIII. Szeged, 107–115.
Zentai Mária (2007) Álmok hármas útján: 1831: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. = Mihály Szegedy-Maszák 2007: 169–183.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave