Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Márai Sándor

Márai Sándor nagy terjedelmű és változó színvonalú életművéből elsősorban az önéletírás különböző műfajaiban született alkotásai, valamint regényei képviselnek maradandó értéket. Számos kiemelkedő munkája kifejezetten az életrajz és a regény köztes területén helyezhető el. Az Egy polgár vallomásainak (1935) műfaját regényes életrajzként határozta meg a szerző, vélhetőleg nem függetlenül a mű elbeszélőjének attól az elgondolásától, mely a valóságot és az élettörténetet csupán az írás nyersanyagának tekinti. A műfajmegjelölésben szereplő jelző azt a fikcionáltságot hangsúlyozza (Lőrinczy Huba 1993: 113–116), mely a narrátor meggyőződése szerint az elbeszélteket az irodalom rangjára emeli. Az életrajz regény felé mozdítása mellett egy fordított irányú eltolás: a regény biográfiai vonatkozásainak felerősítése, illetve sugalmazása is Márai jellemző eljárásai közé tartozik. A Csutora (1932) címszereplőjének gazdáját például az elbeszélés magával az íróval azonosítja. (Szegedy-Maszák Mihály 1991: 42.) Az 1988-ban A Garrenek műve címen megjelentetett regényciklus dararabjai – melyek elsőként 1930 és 1948 között láttak napvilágot – számos jól érzékelhető életrajzi utalást tartalmaznak, miközben a kitaláltság mindvégig elsődleges marad. A szövegek narrációja nem igyekszik rábírni az olvasót, hogy a középpontba állított alakot, Garren Pétert a szerző személyével azonosítsa, s nem törekszik arra sem, hogy a párhuzamok létét elfedje. A Szindbád hazamegy (1940) esetében nem a szerző biográfiájának műbe idézése hozza létre életrajz és fikció egymásra vetítését, hanem Krúdy Gyula életrajzi alakjának és az általa teremtett irodalmi hős, Szindbád figurájának az összeolvasása. (Fried István 1998: 59.) A Krúdy életéből vett jellegzetes helyszínek és szituációk megjelenítését Márai az általa olyan nagyra becsült író beszédmódjának virtuóz imitálásával kapcsolja össze, így valósítva meg életrajziság és irodalmi megalkotottság sajátos egységét. Némiképp hasonló, bár talán kevésbé összetett megoldás figyelhető meg a Vendégjáték Bolzanóban (1940) szövegében is: itt Casanova emlékirataira hagyatkozva épül ki az elbeszélés fiktív világa. Vélhetőleg az sem független az önéletrajziság és irodalmi fikcionálás kettős erőterének életműbeli érvényesülésétől, hogy az írólét és az irodalom mibenléte gyakori témája nemcsak az önéletíráshoz kapcsolódó műfajoknak, hanem a regényeknek is. Kitalált és önéletrajzi egymásra vonatkoztatása ugyanakkor korántsem törvényszerű Márai életművében, hiszen írói munkásságának legjavához sorolható naplói például nem élnek a fikció ilyen jellegű alkalmazásával.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave