Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Szentkuthy Miklós

A regény műfajával szemben támasztott hagyományos elvárásokkal minden bizonnyal Szentkuthy Miklós elsőként publikált műve, a Prae (1934) szakított leglátványosabban a korszak magyar epikájában. E tudatosan provokatív könyv valóban zavarba ejtette egykorú kritikusainak többségét, s későbbi befogadástörténete is azt mutatja, hogy a vele szembeni idegenkedés tartós olvasói magatartásnak bizonyult. E jelenség vélhetőleg részben a regény kísérletező kedvével függ össze, azzal hogy szokatlan megoldásai ellenállnak a kipróbált, közkeletű olvasásmódoknak. Valószínűleg a szöveg terjedelme és bölcseleti hajlamával összefüggő elvontsága is hozzájárult ahhoz, hogy nem vált közkedvelt olvasmánnyá. Mégis némiképp egyoldalú megközelítésnek tűnne, ha a Praevel szembeni tartózkodó befogadói magatartást kizárólag a közönség értetlenségének tudnánk be. Korántsem magától értetődő ugyanis, hogy e vitathatatlanul jelentős regény miden tekintetben sikeres poétikai kísérletnek, netán hibátlan remekműnek tekinthető-e. Kétségtelen, hogy az esztétikai ítéletalkotás komoly nehézségekbe ütközik egy olyan mű esetén, amely éppen az önazonosság tagadását helyezi olyan pozícióba, mely leginkább emlékeztet az alapelv fogalmára. Azért kényszerülünk ilyen nehézkesnek tűnő fogalmazásra, mert a Prae egyik alapvető jellemzője, hogy a narráció rendre demonstratívan fordul szembe saját kijelentéseivel, ezért kétséges befogadói eljárásnak tűnhet bármilyen viszonylag stabil beállítódást is feltételezni. (Hanák Tibor 2001: 150.) E regényre hatványozott mértékben érvényes, hogy szövegéből mindig idézhető olyan részlet, amely látványosan ellentmond bármely korábban kiemelt citátumnak. Bár a szöveg számtalanszor kijelenti, hogy a lezárhatatlan, minden célt tagadó gondolkozás mérhetetlenül értékesebb, mint a rögzített tartalmú gondolat, az e gondolkozásfolyamatban mutatkozó ismétlődések alapján talán mégsem alaptalan megközelítés, hogy néhány előfeltevést előfordulásának gyakorisága mindezek ellenére kiemelt pozícióba helyez. Ezek értelmében a gondolkozás, az érzékelés, az érzelem nem tartalom, hanem mozgás, illetve intenzitás.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave