Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


A realista dráma hagyományai – Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon; Csurka István: Ki lesz a bálanya

Az 50-es, 60-as évek drámairodalmának másik jellemző csoportját realista szemléletű színművek képezik. Ezek a társadalmi jelen vagy a történelmi félmúlt valamely aspektusának közvetlen ábrázolására vállalkoznak. Hatásuk azon alapszik, hogy az olvasó vagy előadásuk esetében a néző saját társadalmi tapasztalatai alapján milyen viszonyt alakít ki e másodlagos, fiktív valósággal, és milyen eredménnyel képes azt saját társadalmi tudatával összefüggésbe hozni. A korszak legtöbbet játszott drámaíróinak munkáin kétségtelenül nyomot hagynak a valóságos tapasztalatokat felülíró ideológiai meggyőződések és az 1956 utáni nyilvánosság a kereteit meghatározó tabuk, de többnyire éppen a nem nagy eszmékkel, hanem a kisemberek konkrét élethelyzetével foglalkozó drámák találják meg azokat a réseket, amelyekben az ideológia szabályozó szerepe kevésbé érvényesül, és így legalábbis bemutathatóvá válik a társadalomban érvényes válaszlehetőségek kínálata. Példaként említhető Karinthy Ferenc Szellemidézés című drámája, amelyet Major Tamás rendezésében 1957. október 25-én mutatott be a Katona József Színház Bessenyei Ferenccel, Tőkés Annával és Garas Dezsővel. A darab 1938-ban játszódik Budapesten. Főszereplője egy magánéleti válságba jutott, idősödő író, Donáti Sándor, aki az Anschluss hírére családjával együtt kivándorolna Magyarországról. A forradalom leverése után feltehetőleg a nézőtéren ülők jelentős része is eljátszott ezzel a gondolattal, majd lemondott róla. Donáti hiába keresi a szabadság lehetőségét, kötöttségei képtelenné teszik arra, hogy kilépjen „ebből a mocsárból”. „Ha már gyöngék vagyunk lecsapolni, fölégetni – legalább a magunk motyóját mentsük, a saját életünk próbáljuk valahogy rendbe rakni…”393 Az író nem vándorol ki Olaszországba, nem költözik egyedül albérletbe, fordulat nélkül éli tovább keserűen az életét, amíg lehet.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave