MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Magyar irodalom
Tandori Dezső
Tandori Dezső korai költészete amolyan gyűjtőlencséje a 60-as évek végén, a 70-es évek tapasztalható átalakulásban részt vevő késő modern költészetpoétikáknak. Eltérő módon és mértékben egyaránt kapcsolódik az újholdas és a neoavantgárd törekvésekhez, és meghatározó jegye lírájának a Petri Györggyel és Várady Szabolccsal összefüggésben említett nyelvkritikai attitűd. Mindemellett nyelv- és szubjektumszemléletét tekintve, vagyis azokban a vonatkozásokban, amelyeket az irodalomtörténet-írás hagyományosan előtérbe állít a késő modernség költészetpoétikai alakulástörténetének feltárásakor, nem csupán összegzője volt az új kezdeményezéseknek, hanem nyelvi létének egészen egyedi jellege folytán egy sor eredeti változat kialakítója is.
Tartalomjegyzék
- Magyar Irodalom
- Impresszum
- Előszó
- A régi magyar irodalom (a kezdetektől kb. 1750-ig)
- 1. Középkor és a reneszánsz humanizmus (1000–1526)
- 1.1. A magyarországi irodalom és írásbeliség kezdetei
- 1.2. Az irodalom kezdetei (1000–1200)
- 1.3. A lovagi kultúra
- 1.4. A hivatali írásbeliség irodalmi formái
- 1.5. A magyar nyelvű írásbeliség kezdetei
- 1.6. A reneszánsz humanizmus
- 1.7. Vitéz és Janus után: a latin nyelvű irodalom Mátyás uralkodásának második felében és a Jagelló-korban
- 1.8. A magyar nyelvű egyházi irodalom a Jagelló-korban
- 1.9. A deák típusú ének
- 1.10. A szerelmi líra
- 1.11. Memoriterek, alkalmi feljegyzések
- 1.12. A magyar nyelvű világi epika kezdetei
- 2. A reformáció kora (1526–1600)
- 3. Ellenreformáció és barokk (1600–1670)
- 4. A függetlenségi küzdelmek kora (1670–1740)
- 1. Középkor és a reneszánsz humanizmus (1000–1526)
- A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-ig)
- 5. Az irodalom intézményesülésének kora (kb. 1750-től kb. 1830-ig)
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. A líra
- 5.3. A verses epika
- 5.4. A prózaepika
- 5.4.1. A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák)
- 5.4.2. A barokk regény magyarításai (Mészáros Ignác: Kártigám)
- 5.4.3. Az államregény változatai (Bessenyei György: Tariménes útazása)
- 5.4.4. Egy sajátos zárvány (Mikes Kelemen: Törökországi levelek)
- 5.4.5. Az érzékeny levélregény magyar variációi
- 5.4.6. Egy áltörténelmi történelmi regény (Dugonics András: Etelka)
- 5.4.7. A magyar történeti elbeszélés korai példái
- 5.4.8. Az elbeszélésfüzér mint nagyepikai forma (Gaal György: A’ tudós palótz avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írtt levelei)
- 5.4.1. A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák)
- 5.5. A dráma
- 5.5.1. Színház és dráma
- 5.5.2. Bessenyei György drámái
- 5.5.3. Az iskolai színjáték megújítása (Csokonai Vitéz Mihály: Az Özvegy Karnyóné ’s két Szeleburdiak)
- 5.5.4. Intimitás és nyilvánosság a színpadon (Katona József: Bánk bán)
- 5.5.5. A színházi repertoár differenciálódása (Kisfaludy Károly színművei)
- 5.5.1. Színház és dráma
- 6. Az irodalom rendi intézményrendszerétől a polgári intézményekig (kb. 1830-tól kb. 1905-ig)
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. A líra
- 6.2.1. A líra alakulástörténete az 1830-as évektől az 1860-as évekig
- 6.2.2. Vörösmarty Mihály (A harmincas évek)
- 6.2.3. Petőfi Sándor és kortársai (A negyvenes évek)
- 6.2.4. Arany János és kortársai (Az abszolutizmus kora)
- 6.2.5. A 19. század utolsó harmadának lírája
- 6.2.1. A líra alakulástörténete az 1830-as évektől az 1860-as évekig
- 6.3. A verses epika
- 6.4. A prózaepika
- 6.4.1. Prózapoétikai variációk a 19. század első felében
- 6.4.2. A történelmi regény a szabadságharc előtt
- 6.4.3. A történelmi regény a szabadságharc után
- 6.4.3.1. A közelmúlt történelmének megalkotása: a tárcaregény (Jókai Mór: Egy magyar nábob; Vas Gereben: Nagy idők, nagy emberek)
- 6.4.3.2. Családregény és történelmi regény között (Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája)
- 6.4.3.3. Az ész csele: a történelmi regény ismeretelméleti perspektívája (Kemény Zsigmond: Rajongók)
- 6.4.3.4. Történelmi regény és utópia (Jókai Mór: A jövő század regénye)
- 6.4.3.1. A közelmúlt történelmének megalkotása: a tárcaregény (Jókai Mór: Egy magyar nábob; Vas Gereben: Nagy idők, nagy emberek)
- 6.4.4. A magyar prózaepika poétikai variációi a 19. század második felében
- 6.4.4.1. Ideál és való ellentéte (Toldy István: Anatole; Asbóth János: Álmok álmodója)
- 6.4.4.2. Kísérlet a nemzeti sztereotípiák modernizálására (Jókai Mór: Sárga rózsa; Mikszáth Kálmán: Az új Zrínyiász)
- 6.4.4.3. A regionalitás irodalmi formái (Mikszáth Kálmán: A jó palócok; Tömörkény István novellái)
- 6.4.4.4. Az anekdotikus hagyomány újraértelmezése (Petelei István novellái; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője)
- 6.4.4.5. Lélektaniság és naturalizmus (Ambrus Zoltán: A gyanú; Gozsdu Elek novellái és Köd című kisregénye)
- 6.4.4.1. Ideál és való ellentéte (Toldy István: Anatole; Asbóth János: Álmok álmodója)
- 6.5. A dráma
- 6.5.1. A korszak színháztörténetéről
- 6.5.2. Drámairodalom a reformkorban
- 6.5.2.1. A mesedráma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- 6.5.2.2. A korai népszínmű (Szigligeti Ede: Csikós)
- 6.5.2.3. A politikai vígjáték (Eötvös József: Éljen az egyenlőség; Nagy Ignác: Tisztújítás)
- 6.5.2.4. Krónikásdráma, szomorújáték vagy a színpadi illúzió mechanizmusa? (Teleki László: Kegyenc)
- 6.5.2.5. Egy formabontó kísérlet (Petőfi Sándor: Tigris és hiéna)
- 6.5.2.6. Egy bölcseleti kamaradarab (Czakó Zsigmond: Leona)
- 6.5.2.1. A mesedráma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- 6.5.3. Drámairodalom a 19. század második felében
- 6.5.1. A korszak színháztörténetéről
- Irodalom
- 5. Az irodalom intézményesülésének kora (kb. 1750-től kb. 1830-ig)
- A modern és a kortárs magyar irodalom (kb. 1890-től napjainkig)
- 7. A 20. század első felének magyar irodalma
- 7.1. Bevezetés
- 7.2. A narratív nyelv változatai
- 7.2.1. Krúdy Gyula
- 7.2.2. Cholnoky Viktor
- 7.2.3. Tersánszky Józsi Jenő
- 7.2.4. Cholnoky László
- 7.2.5. Kaffka Margit
- 7.2.6. Móricz Zsigmond
- 7.2.7. Szabó Dezső
- 7.2.8. Csáth Géza
- 7.2.9. Kosztolányi Dezső
- 7.2.10. Karinthy Frigyes
- 7.2.11. Füst Milán
- 7.2.12. Németh László
- 7.2.13. Déry Tibor
- 7.2.14. Márai Sándor
- 7.2.15. Illyés Gyula
- 7.2.16. Tamási Áron
- 7.2.17. Gelléri Andor Endre
- 7.2.18. Szerb Antal
- 7.2.19. Pap Károly
- 7.2.20. Szentkuthy Miklós
- 7.2.1. Krúdy Gyula
- 7.3. A lírai nyelv változatai
- 7.4. A dramaturgia változatai
- 7.1. Bevezetés
- 8. A második világháború befejezésétől a 70-es évek elejéig
- 8.1. „Hároméves irodalom”
- 8.2. 1948-tól a 60-as évek végéig
- 8.2.1. Az irodalom társadalmi funkcióinak változásai 1948 és 1956 között
- 8.2.2. Az utolsó ajánlatok az egységes nemzeti irodalom koncipiálására
- 8.2.3. Az irodalom intézményrendszerének újjászerveződése 1956 után
- 8.2.4. A költészet beszédmódbeli megújulásának lehetőségei és változatai az 50-es években és a 60-as évek első felében
- 8.2.5. A próza beszédmódbeli megújulásának lehetőségei és változatai a 60-as években
- 8.2.5.1. Déry Tibor és Örkény István rövidprózája az 50-es évek második felében
- 8.2.5.2. Sánta Ferenc: Húsz óra
- 8.2.5.3. Fejes Endre: Rozsdatemető
- 8.2.5.4. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
- 8.2.5.5. A parabolikus próza etikai gondolkodása (Sarkadi Imre, Cseres Tibor)
- 8.2.5.6. Ottlik Géza: Iskola a határon
- 8.2.5.7. A rövidpróza megújulása a 60-as években: Mándy Iván, Örkény István
- 8.2.5.1. Déry Tibor és Örkény István rövidprózája az 50-es évek második felében
- 8.2.6. A dráma változatai
- 8.2.6.1. A színházi kultúra meghatározó vonásai
- 8.2.6.2. Történelmi parabolák – Németh László: Széchenyi; Illyés Gyula: Fáklyaláng
- 8.2.6.3. A realista dráma hagyományai – Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon; Csurka István: Ki lesz a bálanya
- 8.2.6.4. Kísérlet az abszurd dráma meghonosítására – Mészöly Miklós: Az ablakmosó, Bunker
- 8.2.6.5. Weöres Sándor
- 8.2.6.6. Örkény István: Pisti a vérzivatarban
- 8.2.6.1. A színházi kultúra meghatározó vonásai
- 8.2.1. Az irodalom társadalmi funkcióinak változásai 1948 és 1956 között
- 9. A közelmúlt irodalma
- 9.1. A közelmúlt irodalmának elbeszélését irányító fogalmak, funkciók
- 9.2. Prózairodalom a 20. század 70-es, 80-as éveiben
- 9.2.1. A realista prózahagyomány tovább élése és megújulása
- 9.2.2. A szövegszerűség változatai
- 9.2.2.1. Mészöly Miklós
- 9.2.2.2. Lengyel Péter: Macskakő
- 9.2.2.3. Spiró György: Az Ikszek
- 9.2.2.4. Grendel Lajos: Éleslövészet
- 9.2.2.5. Nádas Péter
- 9.2.2.6. Kertész Imre
- 9.2.2.7. Esterházy Péter
- 9.2.2.8. Temesi Ferenc: Por
- 9.2.2.9. Bodor Ádám: Sinistra körzet
- 9.2.2.10. Krasznahorkai László: Sátántangó
- 9.2.2.1. Mészöly Miklós
- 9.3. Költészet a 20. század 70-es, 80-as éveiben
- 9.4. Drámairodalom a 20. század 70-es, 80-as éveiben
- 10. Kortárs irodalom
- 7. A 20. század első felének magyar irodalma
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2010
ISBN: 978 963 058 949 9
Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a
magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs
írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az
egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül
mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem
egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és
szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén,
átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy
nevezünk: magyar irodalom. A könyv az Akadémiai
kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai
színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy
tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja
ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy
vizsgákra készülők számára.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
