Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


Vallásosság és vallomás (Rákóczi Ferenc, Bethlen Kata)

Bethlen Miklóshoz hasonlóan a privát és a publikus szférát egységben megjelenítő emlékezések II. Rákóczi Ferenc emlékírói művei is. Ezek nem Magyarországon és nem magyar nyelven születtek: a fejedelem Vallomásait latinul (Confessio peccatoris), Emlékiratait (Mémoirs) franciául írta francia-, illetve törökországi emigrációjában.124 Annak ellenére, hogy Rákóczi a régiség leginkább kultikus alakja, vallomásaival az irodalomtörténet aránylag keveset foglalkozott. Ebben jelentős szerepe lehetett annak is, hogy az Emlékiratok magyarul (az 1739-es francia megjelenés után) csak a 19. század második felében jelent meg, a Vallomások magyar fordítása pedig csak a 20. század elején készült el, és ezután is csak kevés méltatóra találtak az irodalomtörténészek körében. Az 1964-ben megjelent irodalomtörténeti szintézis szerint „igazi helyét nem foglalhatta még el a magyar irodalom történetében, nem válhatott még az irodalmi örökség szerves és élő részévé” (Hopp Lajos 1964: 386). A két művet az irodalomtörténet egyetlen önéletrajzi emlékezés részének tekinti, az Emlékiratokat a Vallomások első és második könyve közé illesztve be. Egymáshoz való viszonyukat szerzőjük a Mémoirs elé írt, az Örök Igazsághoz címzett levélben világítja meg: „Vallomásaim könyveiben feltártam neked [t.i.: Istennek] az emberek előtt szívem belsejét. Itt az embereknek mondom el Teelőtted külső tetteimet. Az emberek Vallomásaimból megtudják majd, milyen indítóokok hajtottak a cselekvésre; ebből a könyvből megismerik azt, amit tettem”. A nézőpontok különbsége ellenére a szabadságharc eseményeit tárgyaló Emlékiratok sem politikai-publicisztikai mű, hanem vallomás, amelynek a politika tárgya, de nem célja (Kovács Ilona 1992: 26). A magánszemély tetteiről szóló önéletrajzi vallomás és a külső eseményeket, a nyilvánosan szereplő személyiséget bemutató emlékirat műfaja Rákóczinál sem válik el mindig élesen, mivel a politikai események a vallomások szövegében is helyet kapnak.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave