Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


A költészet funkciójának átalakulása

A 18. század végén és a 19. elején a líratörténetben olyan nagyszabású változások indultak el, melyek hosszú távon befolyásolták a költészetről való gondolkodást és a versolvasási szokásokat. Megváltozott a versek társadalmi használata, egyáltalán a versolvasás célja, funkciója, s ezzel párhuzamosan átalakultak a verseket közvetítő médiumok, s végül igencsak átalakultak a versírás poétikai technikái is (a verselés, a metaforahasználat stb.), miközben a korábbi hagyományok is tovább éltek. Eme változások bonyolult összefüggésrendszerét talán a legegyszerűbben a költői szerep értelmezése körüli változásokkal ragadhatjuk meg. A 18. század második felében jelentkező művelődési programok ugyanis igen komoly szerepet szántak a költészetnek a nemzeti, tudományos, politikai identitások építésében. A rendi és a közköltészeti hagyománnyal ellentétben e programok a költészet hatókörét jóval tágasabban jelölték ki: immár nem egy-egy reprezentatív esemény rangját és fényét jelző díszítőelem a vers, nem is a szórakozás alkalma az, amely létrehozza, hanem sokkal inkább egy tágabb közösség identitásának alkotóeleme és egyúttal garanciája. Természetesen e hagyományok szervesen fejlődnek ki egymásból: hiszen a rendi költészetben pl. csak egy lépés az encomiasticumban a megverselt személy kapcsán hazafiúi virtusokról, vagy akár a tudományokról elmélkedni, s egy frivolabb hangütésű szerelmi dal is szolgálhat bizonyítékul arra nézvést, hogy kifejezési lehetőségeiben mily gazdag a magyar nyelv. Az említett művelődési programok – melyek szorosan kötődtek az európai művelődéstörténet bizonyos irányaihoz – az 1770-es évektől kezdődően irodalmi csoportokat, pártokat hoztak létre, a lefolytatott, olykor személyeskedésig fajuló esztétikai viták (ahogy a korban nevezték: pennacsaták) mögött komoly nézetkülönbségek húzódtak. E viták hevességét akkor érthetjük meg igazán, ha felismerjük, hogy e korban az irodalom egyre inkább a nemzeti identitás egyik meghatározó eleme lett, s ily módon egyáltalán nem mindegy az sem, hogy ki és miként műveli a költészetet, hogy egy másik elvárásrendszer felől művészetnek lehet-e tartani azt. E váltásnak természetesen komoly poétikai következményei is voltak. Példának okáért – leginkább a mesterkedőkkel szemben – a 18. század végétől egyre gyakrabban hangzik fel a versificatorság vádja. A poétával szembeállított versificator (magyarul talán versfaragóként adhatjuk vissza) a mesterségbeli tudásnak ugyan birtokában van, de azt nem egy elvont cél érdekében használja, hanem pénzért gyakorlatilag bármit hajlandó megverselni. E szembeállítás mögött egy olyan előfeltevés húzódik, amely idegen mind a rendi, mind a köz-, mind a mesterkedő költészettől, ti. az, hogy az esztétikai tárgy önmagában és önmagáért véve értékes, s hogy a költő nem az alkalomra írja versét – még ha egy alkalom ihlette is –, hanem az örökkévalóságnak.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave