Gintli Tibor (szerk.)

Magyar irodalom


A verses elbeszélés mint morális példázat (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi)

Fazekas Mihály, akinek egész irodalmi működését az években mérhető kihagyások, a fönnmaradt művek nélküli időszakok jellemzik, 1804-ben írta meg a Lúdas Matyit.162 Ez a dátum azonban aligha véletlen: Fazekas alkotói periódusai visszatérően azokhoz az időszakokhoz látszanak kapcsolódni, amikor erőteljes és hozzá érzelmileg is közelálló alkotói egyéniségek inspirálják. Ez az év pedig Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájának a megjelenéséről nevezetes – márpedig az irodalomtörténeti kutatás Fazekas nevéhez kötötte azt a kéziratban fönnmaradt két fiktív, női álnévvel szignált levelet, amelyben a Dorottyával kapcsolatos állásfoglalás fogalmazódott meg. Az első név (Fűsűs Ilona) magának a Dorottyának az előbeszédéből van kölcsönözve, hiszen – éppen a költői fantázia lehetőségeinek megvilágításakor – ott olvashatjuk a Fűsűsné nevet. A másik név (Jámbor Mária) beszélő névként értelmezhető, különösen, hogy ebben a levélben – felerősítvén Fűsűs Ilona ilyen természetű megjegyzéseit – kizárólag „jámbor” erkölcsi fenntartások fogalmazódnak meg. Ez a két levél egy többszörös fikcionáló eljárás keretében rendkívül erőteljes kifogásokat fogalmazott meg. A Fűsűs Ilona névvel jegyzett szöveg ugyan részletes hibajegyzéket is mellékel, legfontosabb mondanivalója mégis a mű moralitásával kapcsolatos. E levél beszélője elvi kiindulópontként szögezi le, hogy amely „versezetnek nem az erkölcs a főcélja, nincsen annak lelke, akármilyen szépnek tessék is különben: hasonlatos az a festett képhez és a pengő hegedühöz, mellyek az érzékenységeket felcsiklándozzák, de a sziv kívánságit ki nem elégítik.” (15.) A nyilvánvaló utalás Szent Pálnak a korintusiakhoz írott első levelére (1Kor 13,1) még inkább kiemeli a mondat morálteológiai alapozottságát, különösen, hogy az idézet éppen a Szent Pál-i gondolat központi fogalmát, a szeretetet nem veszi át szó szerint, s így a hiányával, azaz egy elliptikus szerkezet révén lépteti be a fiktív levélbe. Ilyenformán különösen súlyosnak bizonyul a következtetés, miszerint a Dorottya címszereplőjéből hiányzik a vétek és a virtus mozzanata egyaránt: „Dorottyába se vétek, se virtus nem látszik addig, mig az Úr Erist belé nem krapflizza […]. Ugyan miért kelle hát azt a szegény érző társunkat ollyan utálatosan bémázolni?” (15–16.) Fűsűs Ilona szerint a mű relativizálja még a bűn fogalmát is, s ezt a gondolatot szövi tovább a másik levél, amely a beszélő personájának megkonstruálásán túl nem is fogalmaz már meg olyan hibajegyzéket, mint az előbbi levél: Jámbor Mária megképzése egy 28 esztendeje eladó sorban élő, idős hajadon tudatának imitálásával történik meg. Jámbor Mária levele révén teljesedik ki a korábbi implicit állítás: a férjhez menés elmaradása nem feltétlenül boldogtalanság, a pártában maradó leány vagy az özvegyen maradó asszony megöregedése pedig nem tragikai vagy komikai vétség. A két fiktív levél nem egyszerűen elmarasztalja a Dorottyát, hanem inkább azt írja körül, aminek egy ilyen karakterű műből nem lenne szabad hiányoznia. Fazekas két fiktív levele látványos és határozott – bár nem éppen igazságos – értelmezését adja a Dorottyának, hiszen láthatólag nem akar belehelyezkedni azokba a poétikai megfontolásokba, amelyekkel Csokonai megalapozza saját művét, ilyenformán észlelni sem látszik azt, hogy Csokonai nem egy ilyesféle moralitás keretében gondolkozik. Éppen ezért a két fiktív levél legfontosabb tanulsága abban áll, amit előhív Fazekasból: egy hasonlóképpen négy részre osztott, látszólag frivol témára épülő elbeszélő költeményt.

Magyar irodalom

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 058 949 9

Szerb Antal óta nem jelent meg ilyen alapos, összefoglaló munka a magyar irodalomról. A kötet első írásos emlékeinktől kezdve egészen a kortárs írók munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb művészek munkáin keresztül mutatja be. Bár a Magyar irodalom több szerző közös műve, a kötet nem egymástól különálló tanulmányok laza füzére, hanem összefüggő, közérthetően és szakszerűen megírt narrációval vezeti végig az olvasót az irodalom történetén, átfogó képet nyújtva arról, hogyan alakult, formálódott az, amit ma úgy nevezünk: magyar irodalom.

A könyv az Akadémiai kézikönyvek sorozat legújabb tagja; e sorozat célja, hogy magas szakmai színvonalon megírt, ugyanakkor olvasmányos kötetekben foglalja össze egy-egy tudományág eredményeit. Az Akadémiai Kiadó főleg 14-25 éves diákoknak szánja ezeket a könyveket, amelyek hasznos segítséget jelentenek az érettségire vagy vizsgákra készülők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gintli-magyar-irodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave