Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Hivatkozások

Anderson J. R. 2005. Human symbol manipulation within an integrated cognitive architecture. Cognitive Science 29: 313–341.
Ansari D., C. Donlan, M. S. C. Thomas, S. A. Ewing, T. Peen, A. Karmiloff-Smith 2003. What makes counting count? Verbal and visual-spatial contributions to typical and atypical number development. Journal of Experimental Child Psychology 85: 50–62.
Ashcraft M. H. 1992. Cognitive arithmetics: A review of data and theory. Cognition 44: 75–106.
Baddeley A. 2001. Az emberi emlékezet. Budapest: Osiris Kiadó.
Barrouillet P., V. Camos, P. Perruchet, X. Seron 2004. ADAPT: A developmental, asemantic, and procedural model for transcoding from verbal to Arabic numerals. Psychological Review 111: 368–394.
Brysbaert M., W. Fias, M. Noël 1998. The Whorfian hypothesis and numerical cognition: Is ‘twenty-four’ processed in the same way as ‘four-and-twenty’? Cognition 66: 51–77.
Butterworth B. 1999. The mathematical brain. London: Macmillan.
Campbell J. I. D., J. Fugelsang 2001. Strategy choice for arithmetic verification: Effects of numerical surface form. Cognition 80: B21–B30.
Cheng K. 1986. A purely geometric model in rats’ spatial representation. Cognition 23: 149–178.
Chrisomalis S. 2010. Numerical notation: A comparative history. Cambridge: Cambridge University Press.
Cordes S., E. M. Brannon 2008. Quantitative competencies in infancy. Developmental Science 11: 803–808.
Dehaene S. 1992. Varieties of numerical abilities. Cognition 44: 1–42.
Dehaene S. 2001. Précis of The number sense. Mind and Language 16: 16–36.
Dehaene S. 2003. A számérzék. Budapest: Osiris Kiadó.
Dehaene S., S. Bossini, P. Giraux 1993. The mental representation of parity and mental number magnitude. Journal of Experimental Psychology 122: 371–396.
Dehaene S., L. Cohen 1995. Towards an anatomical and functional model of number processing. Mathematical Cognition 1: 83–120.
Dehaene S., M. Piazza, P. Pinel, L. Cohen 2003. Three parietal circuits for number processing. Cognitive Neuropsychology 20: 487–506.
Dehaene S., E. S. Spelke, P. Pinel, R. Stanescu, S. Tsivkin 1999. Sources of mathematical thinking: Behavioral and brain-imaging evidence. Science 284: 970–974.
Delazer M., F. Domahs, L. Bartha, C. Brenneis, A. Lochy, T. Trieb, T. Benke 2003. Learning complex arithmetic – An fMRI study. Cognitive Brain Research 18: 76–88.
Delazer M., F. Domahs, A. Lochy, E. Karner, T. Benke, W. Poewe 2004. Number processing and basal ganglia dysfunction: A single case study. Neuropsychologia 42: 1050–1062.
Domahs F., M. Delazer 2005. Some assumptions and facts about arithmetic facts. Psychology Science 47: 96–111.
Ellis N. C., R. A. Hannely 1980. A bilingual word-length effect: Implications for intelligence testing and the relative ease of mental calculation in Welsh and English. British Journal of Psychology 7: 43–51.
Essen D. C. v. 2005. A population-average, landmark- and surface-based (PALS) atlas of human cerebral cortex. NeuroImage 28: 635–662.
Feigenson L., S. Dehaene, E. S. Spelke 2004. Core systems of number. Trends in Cognitive Sciences 8: 307–314.
Filep L. – Bereznai G. 1999. A számírás története. Budapest: Filum.
Flegg G. 2002. Numbers. New York: Dover.
Gallistel C. 1990. The organization of learning. Cambridge MA: MIT Press.
Gallistel C., R. Gelman 2000. Non-verbal numerical cognition: From reals to integers. Trends in Cognitive Sciences 4: 59–65.
Gordon P. 2004. Numerical cognition without words: Evidence from Amazonia. Science 306: 469–499.
Hauser M. D. 2002. Vad elmék. Mit gondolnak az állatok? Budapest: Vince Kiadó.
Hauser M. D., S. Carey, L. B. Hauser 2000. Spontaneous number representation in semi-free-ranging rhesus monkey. Proc. Royal Society London B 267: 829–833.
Hauser M. D., N. Chomsky, W. T. Fitch 2002. The faculty of language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science 298: 1569–1579.
Hermer L., E. S. Spelke 1994. A geometric process for spatial reorientation in young children. Nature 370: 57–59.
Hermer L., E. S. Spelke 1996. Modularity and development: The case of spatial representation. Cognition 61: 195–232.
Hermer-Vazquez L., E. S. Spelke, A. S. Katsnelson 1999. Sources of flexibility in human cognition: Dual-task studies of space and language. Cognitive Psychology 39: 3–36.
Hoosain R., F. Salili 1988. Language differences, working memory, and mathematical ability. In: M. M. Gruneberg – P. E. Morris – R. N. Sykes (szerk.): Practical aspects of memory: Current research and issues. Vol. 2. Chichester: Wiley. 512–517.
Ifrah G. 1999. The universal history of numbers: From prehistory to the invention of the computer. New York: Wiley.
Kozmács I. – Sipőcz K. (szerk.) 2006. Uralisztika. Budapest: Bölcsész Konzorcium. link.
Krajcsi A. 2005. Numerikus feladatok mögött meghúzódó elemi funkciók mérése a szelektív terhelés módszerével. Magyar Pszichológiai Szemle 4: 457–478.
Krajcsi A. 2006. Enumerating objects: The cause of subitizing and the nature of counting. Budapest: Eötvös Loránd University.
Krajcsi A. beküldve. Csoportosító számjelölés.
Krajcsi A., Igács J. 2008. Pontos és közelítő számolás – Verbális rendszer és mentális számegyenes. In: Gervain J. – Pléh Cs. (szerk.): A láthatatlan nyelv. Budapest: Gondolat Könyvkiadó. 170–187.
Krajcsi A., Igács J., Lukács Á., Racsmány M., Pléh Cs. 2008. Numerikus képességek Williams-szindrómában: Disszociálódó analóg mennyiség rendszer és verbális előhívás. Magyar Pszichológiai Szemle 64: 103–115.
Krajcsi A., Racsmány M., Igács J., Pléh Cs. 2007. Fejlődési zavarok diagnózisa reakcióidő méréssel. In: Racsmány M (szerk.): A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 210–237.
McCloskey M. 1992. Cognitive mechanisms in numerical processing: Evidence from acquired dyscalculia. Cognition 44: 107–157.
Miller K. F., C. M. Smith, J. Zhu, H. Zhang 1995. Preschool origins of cross-national differences in mathematical competence: The role of number-naming systems. Psychological Science 6: 56–60.
Miller K. F., J. W. Stigler 1987. Counting in Chinese: Cultural variation in a basic cognitive skill. Cognitive Development 2: 279–305.
Moyer R. S., T. K. Landauer 1967. Time required for judgement of numerical inequality. Nature 215: 1519–1520.
Murray A., D. M. Jones 2002. Articualtory complexity at item boundaries in serial recall: The case of Welsh and English digit span. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition 28: 594–598.
Naveh-Benjamin M., T. J. Ayres 1986. Digit span, reading rate, and linguistic relativity. Quarterly Journal of Experimental Psychology 38A: 739–751.
Pesenti M., L. Zago, F. Crivello, M. E. – D. Samson, B. Duroux 2001. Mental calculation in a prodigy is sustained by right prefrontal and medial temporal areas. Nature Neuroscience 4: 103–107.
Pica P., C. Lemer, V. Izard, S. Dehaene 2004. Exact and approximate arithmetic in an Amazonian indigene group. Science 306: 499–503.
Pinker S. 1999. A nyelvi ösztön. Budapest: TypoTEX Kiadó.
Saxe G. B., R. Fall 1998. A kultúra és a gyerekek matematikai gondolkodása. In: R. J. Sternberg – T. Ben-Zee (szerk.): A matematikai gondolkodás természete. Budapest: Vince Kiadó. 123–146.
Seron X., M. Fayol 1994. Number transcoding in children: A functional analysis. British Journal of Developmental Psychology 12: 281–300.
Siegler R. S. 1999. Strategic development. Trends in Cognitive Sciences 3: 430–435.
Spelke E. S., S. Tsivkin 2001. Language and number: A bilingual study. Cognition 78: 45–88.
Trbovich P. L., J. LeFevre 2003. Phonological and visual working memory in mental addition. Memory and Cognition 31: 738–745.
Varley R. A., N. J. C. Klessinger, C. A. J. Romanowski, M. Siegal 2005. Agrammatic but numerate. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 102: 3519–3524.
Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

NyelvészetPszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave