Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében

A forradalmak után kibontakozó gyors ütemű kapitalista fejlődést a munkások létszámának rohamos növekedése kísérte. Az ipari körzetekbe koncentrálódott nagy létszámú új társadalmi réteg egyre nehezebben viselte sanyarú élet- és munkakörülményeit, s igyekezett megváltoztatni azokat. Az angol munkásoknak 1847-ben sikerült is kikényszeríteniük a tízórás munkanapot, s az 50-es években már a kilencórás munkaidőért harcoltak. A munkaidő csökkentését a gyártulajdonosok a munkaintenzitás fokozásával igyekeztek ellensúlyozni. A termelésbe beállított egyre több új gép addig soha nem látott ütemet diktált kezelőinek. Az angliai pamutiparban például, míg a heti munkaidő az 50-es évek végére az 1829–1831-esnek 87 százalékra esett vissza, az egy főre első óránkénti fonaltermelés 273 százalékra nőtt, a pamutáru termelése pedig – 1 fő/óra – 708 százalékra. Ez nemcsak a fizikai erő fokozottabb igénybevételét jelentette, hanem azt is, hogy a munkásoknak szakképzettségük állandó elavulásától és a gépekhez való alkalmazkodás nehézségeitől is rettegniük kellett, ugyanakkor életkörülményeik nem javultak. Állandósult a munkások egy részének – körülbelül 5–10 százalékának – a tartós munkanélkülisége is, így létrejött az az ipari tartalékhadsereg, amellyel a munkaadók nyomást gyakorolhattak a bérekre. Az 1857-es gazdasági válság Európaszerte a munkásmozgalom megélénküléséhez vezetett. Sok helyen elkeseredett sztrájkharc bontakozott ki. A mozgalom fellendülése során a munkások egyre határozottabban törekedtek önálló politikájuk megfogalmazására s egy nemzetközi munkásszervezet megteremtésére.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave