Kende Tamás (szerk.)

Bevezetés az Európai Unió politikáiba


A politikaformálás főszereplői

Az Alapító Szerződések szerint egyértelműen az Európai Bizottság rendelkezik kezdeményezési joggal az EU politikáit illetően. Valójában közvetett módon az integrációs folyamat bármelyik szereplője élhet kezdeményezéssel, sőt a gyakorlat azt mutatja, hogy a létező politikák csupán mintegy 5–10%-a tekinthető a Bizottság saját, spontán, külső ráhatások nélküli kezdeményezésének. A legtöbb javaslat a központi kormányzati rendszereken át maguktól a tagállamoktól vagy a politikaformálás többi résztvevőjétől, a Lisszaboni Szerződés (a továbbiakban: LSZ) hatálybalépése óta egyre inkább az EP-től, valamint a különböző érdekcsoportoktól, lobbiszervezetektől, regionális vagy helyi szervezetektől származik. Formailag természetesen ezekben az esetekben is az uniós intézményeken keresztül kell lebonyolítani a folyamatot, vagyis az egy-egy politika gerincét kirajzoló vagy részleteit pontosító rendeletekre és irányelvekre a Bizottságnak kell javaslatot tennie, s ezek a Tanács döntését és az Európai Parlament (a továbbiakban: EP) jóváhagyását követően léphetnek életbe. Ebben a sokszereplős, rendkívül összetett folyamatban tág tere nyílik a lobbizásnak, és a tapasztalatok szerint ezzel valamennyi résztvevő élni próbál. A mindenkori csatlakozó országoknak elemi érdekük ezeknek a technikáknak a minél gyorsabb és hatékonyabb elsajátítása, mert csak így válhatnak az EU-tagság konkrét előnyeit jól kihasználó szereplőivé az integrációs mechanizmusnak. A szereplők között első helyen magukról az uniós intézményekről kell szólni,5 melyeknek úgy kell voltaképpen hagyományos állami közfunkciókat ellátniuk, hogy különleges státusuknál fogva nem, vagy alig támaszkodhatnak annak a társadalomban mélyen gyökerező autoritására és eszköztárára.6 Ráadásul az intézmények között a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően sem tűnt el teljesen a rivalizálás.

Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 615 2

2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd.

Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is.

A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja.

A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave