Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész


Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása

Az 1978. évi Btk. eredeti szövegezése szerint a műemlék megsemmisítése (216. §) volt büntetendő, amely tényállás az 1997. évi törvényi módosítással egyrészt bővült, másrészt a bűncselekmény címe „Műemlék megrongálása” elnevezésre változott. A kulturális javak védelme tárgyában több nemzetközi egyezmény született, így az 1954. évi Hágai, az 1970. évi és 1972. évi Párizsi Egyezmények, amelyek kihirdetésre kerültek Magyarországon. Kiemelést igényel továbbá az Európa Tanács tevékenységével összefüggésben az 1985. évi Európai Egyezmény a kulturális javakkal kapcsolatos bűncselekményekről, amelynek II. számú melléklete tartalmazza a kulturális javak körülírását. Az országhatárok könnyebb átjárhatóságával felerősödő illegális műkincs-kereskedelem, a kulturális javakkal kapcsolatos bűnözés visszaszorítása és a nemzeti értékeink fokozottabb védelme érdekében a – kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló – 1997. évi CXL. törvény iktatta be az 1978. évi Btk.-ba a 216/A. § szerinti kulturális javak megrongálása és 216/B. § szerinti visszaélés kulturális javakkal tényállásokat.

Magyar büntetőjog - különös rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave