Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.

Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
• Impresszum
• chevron_rightSzerkesztői bevezetés
  • Irodalom
• chevron_rightIgei és hibrid szerkezetek Grohmann-ciklusai és ‑tartományai a magyarban • Grohmannian cycles and domains of verbal and hybrid constructions in Hungarian
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A Tau modell alapján kiépülő ΘΔ és ΦΔ Grohmann-tartományok
    • 2.1. Néhány szó a Tau modellről
    • 2.2. Thematikus és morfológiai tartomány a tör(ik) abszolút tő körül
    • 2.3. Thematikus és morfológiai tartomány az ás abszolút tő körül
  • 3. A grohmanni ΩΔ
  • 4. Ciklusokon át
  • 5. Igéből képzett különböző főnévi jellegű kifejezések Grohmann-ciklusai
  • 6. Összegzés
  • 7. Irodalom
• chevron_rightTársas interakciót jelentő nominalizációs szerkezetek kísérletes vizsgálata • An experimental study of nominalization constructions referring to social interactions
  • 1. A kutatás fő céljai
  • 2. A kutatás nyelvtani háttere
  • 3. A nominalizációk lehetséges többértelműsége
  • 4. A társas interakciókat jelölő nominalizációk
  • chevron_right5. A kísérlet
    • 5.1. A kísérlet lényege
    • 5.2. A résztvevők
    • 5.3. A kísérlet ingeranyaga
    • 5.4. A kísérlet módszerei
    • 3.5.5. A kísérlet lebonyolítása
  • chevron_right6. A kísérlet eredményei
    • 6.1. Az összesített átlagok
    • 6.2. Egyes nominalizációk átlagból kiemelkedő arányai a válaszokban
    • 6.3. A Cselekvő-alapú válaszok megoszlásai a nominalizációk, a nyelvi/képi stimulustípusok és a plauzibilitás szempontjából. A hőtérképek
    • 6.4. A hőtérképekben kirajzolódó nominalizációosztályok
    • 6.5. A nyelvi és a vizuális kontextus mellett nyert válaszok viszonyainak analízise
  • chevron_right7. Az eredmények értelmezése
    • 7.1. A konceptuális primitívumok a társas interakciók típusaihoz társíthatók
    • 7.2. A megítélési kritériumok fokozatosak a birtokos összetevő kiválasztásában
    • 7.3. A nyelvi és a képi kontextus plauzibilitása interakcióban áll egymással (a 9. táblázat adatai alapján).
    • 7.4. A plauzibilitási hatás a társas interakció típusától függ
  • 8. Kitekintés: multimodális reprezentációk szerepe a mondatok és a képek interpretációjában
  • 9. Konklúzió
  • 10. Irodalom
  • FÜGGELÉKEK
• chevron_rightArgumentumok a szintaxisban és a lexikonban • Arguments in syntax and in the lexicon
  • 1. Bevezetés
  • 2. A vonzatok típusai
  • chevron_right3. Szemantikailag motivált szintaktikai argumentumok
    • 3.1. Az argumentumok és a szabad határozók megkülönböztetése szintaktikai kritériumok alapján
    • 3.2. Az argumentumok és a szabad határozók megkülönböztetése szemantikai kritériumok alapján
    • 3.3. A szemantikai szerepek és a lexikai-szemantikai reprezentáció
  • 4. Tényleg a lexikonból származnak az igevonzatok?
  • 5. A magyar igék osztályai a lexikai-szemantikai reprezentáció összetevői és azok morfoszintaktikai megvalósítása alapján
  • 6. Összegzés
  • 7. Irodalom
• chevron_rightEgy- és többértelműségek igéből képzett és közönséges főnevek csoportjaiban • (Un)ambiguity in phrases of deverbal and non-derived nominals
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Komplex esemény jelentésű főnévi szerkezetek hatóköri alternatíváiból adódó többértelműség
    • 2.1. XPdep birtokos
    • 2.2. XPdep nem birtokos
    • 2.3. Komplex hatóköri olvasatok
  • chevron_right3. Közönséges főnevek szerkezetei
    • 3.1. XPdep birtokos
    • 3.2. XPdep nem birtokos
  • 4. Nem igéből képzett, de vonzatstruktúrával rendelkező főnevek szerkezetei
  • 5. Konklúzió
  • Irodalom
• chevron_rightMit – de inkább: miért - rendelünk mellé? A közbevetett mellérendelő kérdésekről • What – but rather: why – do we coordinate? About inserted coordinate structures in questions
  • chevron_right1. A szerkezet tulajdonságai
    • 1.1. Lehetséges olvasatok és válaszok
    • 1.2. A kérdő kifejezések funkciója és a grammatikalitás
    • 1.3. A kérdő kifejezések pozíciója
    • 1.4. A beágyazás szerepéről
  • chevron_right2. Korábbi elemzések
    • 2.1. Mellérendelő kérdés mint elliptált tagmondat
    • 2.2. Kérdő kifejezések mellérendelése
  • 3. Közbevetett kérdés
  • 5. Konklúzió
  • Irodalom
• chevron_rightHatározottsági és lak-egyeztetés főnévi igeneves szerkezetekben • Object agreement in Hungarian infinitival clauses
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Tárgyi egyeztetés a főnévi igeneves szerkezetekben
    • 2.1. Alanyi kontrollos igék tárgyi egyeztetése
    • 2.2. Az igék csoportosítása tárgyi egyeztetésük szerint
  • 3. Határozottsági egyeztetés többszörös főnévi igeneves szerkezetekben
  • chevron_right4. lak-egyeztetés a megengedő hagy-os mondatokban
    • 4.1. Hagy + HKM és hagy + INF
    • 4.2. lak-egyeztetés és reflexivitás hagy + főnévi igeneves szerkezetekben
    • 4.3. Egy alternatív elemzési lehetőség
    • 4.4. Résztvevőre irányuló relációs egyeztetés (Participant-Oriented Relational Agreement – PORA)
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightSzintaktikai dialektusok statisztikai elemzése felé: Egy új alárendelő szerkezet elfogadottságának felmérése • Toward the statistical analysis of syntactic dialects: A survey on the acceptability of a new subordinating structure
  • 1. Bevezetés
  • 2. A jelenség
  • chevron_right3. A felmérés
    • 3.1. A kérdőívek felvétele
    • 3.2. Klaszteranalízis
  • chevron_right4. Eredmények
    • 4.1. A nyelvészek csoportjai
    • 4.2. A diákok csoportjai
  • 5. Diszkusszió
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
  • Függelék
• chevron_rightA szoros értelmező vizsgálata a magyar nyelvben • An analysis of close apposition in Hungarian
  • chevron_right1. Az értelmező fogalma és fajtái
    • 1.1. A szoros és a laza értelmező megkülönböztetése
  • chevron_right2. A szoros értelmező típusai és tulajdonságai
    • 2.1. A szoros értelmező altípusai
    • 2.2. Morfoszintaktikai jellemzők
    • 2.3. Intonációs jellemzők
  • chevron_right3. A szoros értelmező szerkezete
    • 3.1. A laza értelmező elemzése
    • 3.2. A szoros értelmező elemzése
  • 4. Összegzés
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 754 9

DOI: 10.1556/9789634547549

Sorozat: Általános nyelvészeti tanulmányok

ISSN: 2732-0642

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete a mondattan területéről gyűjt egybe tanulmányokat, amelyek az Átfogó magyar nyelvtan című projekthez kapcsolódó elméleti kutatások eredményeiről számolnak be. A projekt célja az volt, hogy egy angol nyelvű, elméleti nyelvészeti szempontokat figyelembe vevő, de elméletsemleges leírás szülessen a magyar nyelv mondattanáról. A leíró nyelvtanok céljain túlmutatóan, jelen kötetünkben a szerzők az általuk vizsgált jelenségekről elemzést nyújtanak, kutatásaikat beillesztik a nyelvelmélet legújabb hazai és nemzetközi eredményei közé, illetve kísérletes adatgyűjtést is alkalmaznak.

Az elméleti szintaktikai kutatásokban már évtizedek óta izgalmas kérdéseket vet fel az igéből képzett nominalizációk szerkezetének és értelmezési lehetőségeinek vizsgálata. Kötetünkben több szempontból is megjelenik ez a témakör: egyrészt az egyszerű főnevet tartalmazó, valamint a főnévi igeneves és -ás/-és nominalizációs szerkezetek felépítésének különböző megszorításaira kínálnak elemzést; másrészt az egyszerű és igéből képzett főnévi szerkezeteken belüli hatóköri értelmezési lehetőségeket vizsgálják; harmadrészt pedig a társas interakciót jelentő nominalizációkban megjelenő argumentumok értelmezési lehetőségeit vizsgálják kísérletes módszerrel. Az argumentumok témájában egy vizsgálat az igék mellett megjelenő kötelező és fakultatív vonzatok lexikai meghatározottsága mellett érvel, és a magyar igéket csoportosítja vonzatkeretük szerint. Két tanulmány foglalkozik olyan szerkezetekkel, amelyeknek az egyik összetevője szabadon csatolódik egy alaptaghoz: az egyik esetben a főnévi csoporton belüli, úgynevezett szoros értelmezők, a másikban pedig közbevetett mellérendelő kérdések új szintaktikai elemzését olvashatjuk. Az összetett mondatok közül a főnévi igeneves szerkezetek állnak két cikk középpontjában. Elemzést kapunk a tárgyi egyeztetés szerkezeti tulajdonságairól a főnévi igeneves szerkezetekben, míg egy másik tanulmány egy új jelenség, nevezetesen a hogy kötőszó melletti főnévi igeneves tagmondat megítélését vizsgálja egy kísérlet segítségével.

A tanulmányok betekintést adnak abba, hogy napjainkban milyen témák állítják kihívások elé a magyar nyelv mondattanával foglalkozó kutatókat, és egyúttal azt is felvillantják, hogy milyen kérdésekben milyen kísérletes módszerek alkalmazása segíti akár a leíró, akár az elemző igényű nyelvtanírást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiii//