A módosítószók funkciói

Tartalomjegyzék

• A MÓDOSÍTÓSZÓK FUNKCIÓI
• Impresszum
• BEVEZETÉS
• chevron_right1. A MÓDOSÍTÓSZÓ MINT SZÓFAJ
  • 1.1. A módosítószó meghatározása
  • 1.2. A módosítószó elhatárolása más szófajoktól, mondatösszetevőktől
• chevron_right2. A MODALITÁS ÉS A MODALITÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ SZEMANTIKAI KATEGÓRIÁK
  • 2.1. A modalitás meghatározási kísérletei a ’szükségszerű’ és a ’lehetséges’ metaállításokra építve
  • 2.2. Az evidencialitás és a modalitás
  • 2.3. A beszédháttér
  • 2.4. A modális erősség
  • 2.5. A faktivitás
  • chevron_right2.6. A módosítószók mint a beszélői attitűd jelölői
    • 2.6.1. A beszélői attitűd fogalma
    • 2.6.2. A modalitás és az érzelmi-értékelő attitűdök
    • 2.6.3. Mirativitás: nyelvileg jelölt „rácsodálkozás a világra”
• chevron_right3. A MÓDOSITÓSZÓK HELYE A MAGYAR MODÁLIS RENDSZERBEN
  • 3.1. A modális jelölők és a grammatikalizáltság
  • chevron_right3.2. A magyar modális rendszer vázlata
    • chevron_right3.2.1. A mód
      • 3.2.1.1. A kijelentő mód
      • 3.2.1.2. A feltételes mód
      • 3.2.1.3. A felszólító mód
      • 3.2.1.4. A -HAT
    • 3.2.2. A módbeli segédigék és modális igék
    • 3.2.3. A modális partikulák
    • 3.2.4. A módosítószók
    • 3.2.5. A feltételesség nem morfológiai jelölői
    • 3.2.6. Módosító mondatrészletek, modális tagmondatok
    • 3.2.7. Egyéb jelölők
• chevron_right4. A MÓDOSÍTÓSZÓK FUNKCIONÁLIS CSOPORTJAI
  • 4.1. Evidencialitás, az evidencia jelölői
  • 4.2. Az evidencialitás és a szubjektív episztemikus modalitás jelölői
  • 4.3. A nem episztemikus – episztemikus többértelműség és a hatókör
  • 4.4. A buletikus modalitás jelölői
  • 4.5. Az érzelmi-értékelő (affektív-evaluatív) attitűd jelölői
  • 4.6. A belső klasszifikáció vázlata
  • 4.7. A módosítószók pragmatikai szerepe
• chevron_right5. A MÓDOSÍTÓSZÓK VIZSGÁLATA ÍROTT NYELVI KORPUSZON
  • chevron_right5.1. Egy magyar módosítószó-lexikon terve
    • 5.1.1. Lexikon (nem egészen) német mintára
    • chevron_right5.1.2. A lexikon felépítése
      • 5.1.2.1. Előszó
      • 5.1.2.2. Tartalomjegyzék
      • 5.1.2.3. Bevezető tanulmány
      • 5.1.2.4. Szócikkek
      • 5.1.2.5. Szómutató
    • chevron_right5.1.3. A szócikkek előmunkálatai
      • 5.1.3.1. A szóanyag
      • 5.1.3.2. A vizsgálat táblázatos feldolgozása
      • 5.1.3.3. A táblázaton kívüli adatok és megfigyelések
      • 5.1.3.4. A szócikk felépítése
      • 5.1.3.5. Mintaszócikk
  • chevron_right5.2. Az egyes módosítószók részletes vizsgálata
    • 5.2.1. A kijelölt szóanyag
    • chevron_right5.2.2. Betűrendes szócikkek
      • 5.2.2.1. aligha
      • 5.2.2.2. alighanem
      • 5.2.2.3. bizonyára
      • 5.2.2.4. bizonnyal
      • 5.2.2.5. bizonyosan
      • 5.2.2.6. biztosan
      • 5.2.2.7. egyértelműen
      • 5.2.2.8. előreláthatólag
      • 5.2.2.9. esetleg
      • 5.2.2.10. feltehetőleg
      • 5.2.2.11. feltétlenül
      • 5.2.2.12. kétségbevonhatatlanul
      • 5.2.2.13. kétségkívül
      • 5.2.2.14. kétségtelenül
      • 5.2.2.15. mindenképpen
      • 5.2.2.16. nyilván
      • 5.2.2.17. nyilvánvalóan
      • 5.2.2.18. okvetlenül
      • 5.2.2.19. talán
      • 5.2.2.20. természetesen
      • 5.2.2.21. valószínűleg
      • 5.2.2.22. vélhetően/vélhetőleg
      • 5.2.2.23. vitathatatlanul
  • 5.3. Következtetések
• 6. ÖSSZEFOGLALÁS
• FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 476 0

DOI: 10.1556/9789634544760

A tanulmány a módosítószókat funkcionális szempontból közelíti meg és 20. századi korpusz felhasználásával mutatja be. Az elemzés egyben egy tervezett magyar módosítószó-lexikon előzményének is tekinthető. A szófaj periferiális elemeit vizsgálva az értekezés kísérletet tesz a módosítószók határsávjának a bemutatására, a szófaj felé és a szófajból kifelé mutató folyamatok felvázolására.

A központi helyzetű módosítószók elsődleges szerepe, hogy jelöljék a beszélőnek a közölt tartalomhoz fűződő viszonyát, amely alapján a mondatban lévő állítás érvénye viszonylagossá válik. A tanulmány megállapítja, hogy a módosítószók az episztemikus mellett más modális kategóriákba is besorolhatók, és a jelölt kategórián belül a modális erősség szempontjából skálán helyezhetők el.

A modalitás kategóriája mellett az evidencialitást is felhasználja az értekezés, mivel a módosítószók azt is kifejezhetik, hogy a beszélőnek hiányos a tudása, állítása következtetéseken és nem közvetlen tényeken alapul, értesülése nem teljesen megbízható stb.

A módosítószóknak általában szerepük van a propozíciónak a beszélők közötti implicit megállapodáson alapuló értékelésében, s az értékelésnek, illetve az igazolási eljárásnak a kifejezésre juttatásában. A módosítószóknak a tanulmányban vázolt belső, szemantikai rendszerezése is ezzel az interakciós funkcióval van összefüggésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kugler-a-modositoszok-funkcioi//