a) A hatalom klasszikus, horizontális megosztása az állam funkcióinak megkülönböztetésén alapszik: a parlament hozza a törvényeket, melynek végrehajtását a végrehajtó hatalom végzi. Ebben az intézményrendszerben a parlament és a kormány viszonyának legfontosabb elemét a politikai felelősség jelenti a parlamentáris kormányformájú országokban, tekintettel arra, hogy végső soron ez a jogintézmény kapcsolja össze a működésében és szervezetében elválasztott törvényhozó és végrehajtó hatalmat. A kormány parlamenti megbuktatását implicite magában hordozó politikai felelősség ugyanis a végrehajtó hatalom olyan korlátozását jelenti, melynek következtében az a képviseleti szerv akaratának folyamatos figyelembevételére, vele való együttműködésre köteles.436 Ugyanakkor a kormány parlament irányában fennálló politikai felelőssége jelentősen átalakította és ma is befolyásolja az államhatalmi ágak elválasztásáról szóló elméleti felfogást, hiszen a kormány „léte” tulajdonképpen a parlamenti többségétől függ. Ilyen értelemben a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztásáról – klasszikus értelemben – nem nagyon lehet beszélni, melyet esetleg csak olyan lehetőségek árnyalnak, hogy pl. több országban a miniszterelnök a bizalom megvonása esetén kezdeményezheti a parlament államfő általi feloszlatását.