A késedelem mellett a másik tipikus szerződésszegés a hibás teljesítés. Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A hibás teljesítés szempontjából a teljesítés időpontja releváns, így azt kell vizsgálni, bizonyítani, hogy ebben az időpontban a teljesítés milyen volt. A teljesítést követően létrejött hibák miatt (például a karbantartás elhanyagolása miatt) a kötelezett nem vonható felelősségre. Ettől független az a körülmény, hogy a hibák gyakran a teljesítést követően derülnek ki, válnak ismertté, ekkor is azt kell megvizsgálni, hogy a hiba, hiba oka megvolt-e már a teljesítés időpontjában. A „hibátlanság” nem köznapi értelemben vett kategória, hanem arra vonatkozik, hogy a teljesítés a jogszabályok és szerződés szerint hibátlan-e. Hiszen használt árucikkek (például gépkocsi) vásárlásánál köztudott, hogy az adásvétel tárgya az elhasználódás folytán nem képviseli az eredeti értéket, illetve szintén gyakori a kishibás árucikkek leárazása is, amikor a csökkentett ár oka éppen az áru hibás volta. Maga a törvény is úgy fogalmaz, hogy nem minősül hibás teljesítésnek, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.