A Kfv.IV.37.258/2010/4. számú ítéletben a felperes részére 2007. november 11. napjáig érvényes ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állított ki. A felperes 2007. november 6. napján magyar állampolgár Hoá. családtagjaként tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő. A hatóság a kérelmet elutasította. Az eljárás során nem volt vitatott, hogy S. G. magyar állampolgár eltartási nyilatkozatot tett, melyben vállalta a felperes eltartását és igazolta, hogy havi nettó jövedelme 150.000 Ft-ot tesz ki. Az sem vitatott, hogy az eltartó a felperesen kívül további két fő eltartására is köteles. Alperes felülvizsgálati kérelmében idézte a 2004/38/EK irányelv (6) preambulum-bekezdésében foglaltakat, amelyből – álláspontja szerint – kiolvasható, hogy az eltartás puszta vállalásán túl egyfajta rászorultsági elem, mint többlettényállás vizsgálata is szükséges az eltartotti minőségre való hivatkozással benyújtott tartózkodási kártya iránti kérelem elbírálásakor. Eljárása során megállapította, hogy a felperes és a magyar állampolgársággal rendelkező eltartó között nem áll fenn olyan pénzügyi vagy fizikai függés, amely a felperes családtaggá minősítését indokolná. Nyomatékosította, hogy a felperes valós célja kereső tevékenység folytatása Magyarország területén. Hangsúlyozta, hogy a 2004/38/EK irányelvének átültetése a magyar jogba az Szmtv. megalkotásával megtörtént, amely ebben a formában kötelezően alkalmazandó minden jogalkalmazó számára. A közigazgatási eljárás során az irányelv 3. cikkében foglaltaknak eleget tett, hiszen a felperes tartózkodásának megtagadását megindokolta. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a felperes S. G.-t jelölte meg eltartójaként, aki – nyilatkozatuk szerint – olyan rokonságban áll a felperessel, hogy S. G. felesége édesanyjának a testvére, azaz a felperes nem tartozik az Szmtv. 2. §-ában meghatározott családtagi körbe. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint helyesen értelmezte az Szmtv. ezen szabályozását az alperes a 2004/38/EK irányelv (6) preambulum-bekezdésével összhangban; az Szmtv. 8. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis mérlegelési jogkört biztosít az alperesi hatóság számára a családtagként történő tartózkodás engedélyezésére az ott meghatározott feltételek valamelyikének teljesülése esetén, azonban az eltartás puszta vállalásán túl indokolt volt azt is vizsgálni, hogy a felperes és eltartója között fennáll-e olyan pénzügyi vagy fizikai függés, amely harmadik országbeli állampolgár családtaggá minősítését, vagy a felperesnek az Szmtv. hatálya alá történő bevonását indokolná. A Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy az Szmtv. és az Szmtv. vhr. előírásai is a külföldi által bejelentett eltartóra nézve írnak el vizsgálódási kötelezettséget a hatóság számára, a hatóságnak az eltartó családjának körülményeit nem kellett vizsgálnia.