A vállalati compliance tevékenység kialakulása az 1980-as évekre tehető, amikor is a pénzügyek intézésével kapcsolatos problémák kialakulásának megelőzésére, valamint az ilyen problémák által a vállalatok megítélésében okozott negatív hatások kiküszöbölése érdekében szükségesnek látták a vállalati folyamatok önszabályozással történő megerősítését – először csak a vonatkozó pénzügyi jogi normák betartásának tekintetében. Ennek a folyamatnak a keretein belül alakult ki a pénzügyi műveleti szektorban a könyvelési, valamint a SOX compliance,12 az adózási tevékenység tekintetében az adójogi compliance. A compliance tevékenység hatékony alkalmazása meggyőzte a különböző piaci szereplőket (részvényeseket, vevőket, vevői csoportosulásokat, cégvezetőket stb.) a tevékenység más területekre való kiterjesztésének indokoltságáról és célszerűségéről mindenekelőtt az üzleti kockázatok további csökkentése érdekében. A compliance tevékenység mára nagyon sokrétűvé vált, és az üzleti kockázatok csökkentésének eredeti igényén túlmutató módon egyfajta normateremtő szerepet is betölt. Az eredetileg szabályozni kívánt területe – a pénzügy – sok vállalat esetében önálló szabályozási egységet alkotva (Internal Control vagy pénzügyi auditok) kikerült a compliance általános jellegű szabályozási köréből. Helyette és mellette olyan területek megfelelőségének biztosítása és ellenőrzése kezdődött el, mint a már említett minőségmenedzsment, az IT, a környezetvédelem, az egészségvédelem, a munkabiztonság vagy a munkavédelem. Látni fogjuk, hogy a vállalati compliance tevékenyég tartalmában a kapcsolódó jogi normák megismétlése, definiálása, pontosítása mellett az adott vállalat belső és külső kapcsolatainak regulációját biztosító erkölcsi és egyéb jellegű normák is megjelennek mint vállalatszabályozó elemek. Ezek egymáshoz való aránya, konkrét tartalma és elemei a vállalat működési iparágának, nemzetiségének, tágabb kapcsolati rendszerének stb. függvényében változik, de még az egyes vállalatok szintjén is nagyban eltérhet aszerint, hogy milyen problémák jellemzőek az adott környezetben, hogyan értékelik és priorizálják ezeket a problémákat, és nem utolsósorban, hogy milyen struktúrában, milyen elvek mentén és milyen rendszerekben valósul meg a működés. A kevésbé fejlett, kevésbé szigorú, vagy csak az anyacég székhelyének kultúrájától merőben eltérő kultúrájú közegben létrehozott leányvállalatok auditprogramjában például nem ritka, hogy hosszasan foglalkoznak olyan témákkal, mint a fekete foglalkoztatás, a gyermekmunka, vagy a munkavállalók személyes szabadságának biztosítása.