Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A további bővülések hatásai (1981–2007)

Az Európai Közösség külkapcsolatainak harmadik fejlődési szakasza az 1980-as évtized elejétől az újabb (EFTA) kibővülésig tartott (1981–1995). A déli bővüléssel párhuzamosan, az 1980-as évek elején az Európai Közösség egymás után kötött megállapodásokat távolabb fekvő országok regionális gazdasági csoportosulásaival (ASEAN, Andesi Paktum, Arab-öböl Együttműködési Tanácsa stb.). E szerződések révén a Közösség nem preferenciális zónájában is bővült a közösségi szintű külkapcsolati rendszer. Tovább terjeszkedtek a Közösség kapcsolatai a fejlődő világban, különös tekintettel az ibériai országok belépése nyomán felértékelődő latin-amerikai országokra. Ezt a szakaszt két jelentős, egymást követő eseménysor határozta meg, amelyek együttes eredménye némiképp eltérítette a Közösséget eredeti szándékától, az integrációnak az 1990-es évtizedre tervezett elmélyítésétől. Az első a gazdasági globalizációra adott újabb közösségi válasz váratlan külső hatása volt. Az Európai Közösség az 1980-as évtized közepén kidolgozta a globális világgazdaság új kihívásaira reagáló belső integrációs projektet, amelynek „az egységes belső piac megteremtése” címet adta. Az 1992 végi határidővel meghirdetett program hatalmas érdeklődést keltett a Közösség fő gazdasági partnereinek körében. Ennek hatására az Európai Közösséghez a legszorosabban kapcsolódó EFTA-országok sietősen megkötötték vele az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződést. Időközben azonban a nemzetközi politikai változások, jelesül a szovjet világhatalom széthullása nyomán semleges országok számára is lehetővé vált az Európai Közösséghez való teljes jogú csatlakozás kérelmezése. Így váratlanul napirendre került az Unió újabb bővülése. Három semleges állam – Ausztria, Svédország és Finnország – felvételével 1995-ben az Európai Unió átlépte a NATO határait, ami új megvilágításba helyezte az integrációs szervezet biztonságpolitikai funkcióját. A másik jelentős változás a közép- és kelet-európai politikai átalakulás volt, amely 1989–1990-től kezdve újabb, hatalmas regionális dimenziót nyitott meg az Európai Közösség potenciális terjeszkedése számára. A Közösség rövid idő alatt ebben a régióban is fő kereskedelmi partnerré vált, átvéve a széthulló Szovjetunió korábbi domináns szerepét. Az 1990-es évtized elején az Európai Közösség egymás után kötött társulási szerződéseket a közép- és kelet-európai régió országaival, és igyekezett számukra gazdasági segítséget is nyújtani.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave