Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az Európai Gazdasági Térség tanulságai

Az európai integrációs fejlődés motorja kezdettől fogva a négy klasszikus integrációs szabadság. Közülük is az első, az áruk szabad áramlása hatott legerősebben a nemzetgazdaságok összekapcsolódására. Ezen a téren figyelemre méltó jelenség az integrá ciós mag, az Európai Közösség fontos dimenzióinak sajátos kiterjesztése az 1990-es évtized elején az Európai Gazdasági Térség formájában. Habár az Európai Gazdasági Térség a korábbi kétpólusú világrend hatalmi viszonyainak sajátos lenyomataként mint átmeneti megoldás született, a benne megtestesülő integrációs tapasztalat mind a jövő, mind más államok számára figyelemre méltó lehet. A nagy gonddal kidolgozott EGT bonyolult szabályrendszere és tekintélyes intézményei a politikai körülmények további változása következtében végül is marginális jelentőségűvé zsugorodtak: Nyugat-Európának egy csekély szeletére, az EFTA „maradékának maradékára” vonatkoznak. Az Európai Unió külkapcsolataiban az Európai Gazdasági Térség ez idő szerint a Norvégiához, Izlandhoz és Lichtensteinhez fűződő viszonyt szabályozza, minthogy a negyedik EFTA-tag Svájc annak idején az EGT-tagságot is elutasította.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave