Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A külvilág hatása az Európai Unióra

Az Európai Unió nemzetközi aktorságának második dimenziója az a külső kihívás, amelyet az Európai Unió számára a külvilágnak az integrációtól független léte és működése jelent. Ez önmagában véve passzív tényezőnek tűnhet, azonban a gazdaság már az 1970-es évekre oly mértékben nemzetközivé vált, hogy az egyes aktorok nem képesek egymástól függetlenül létezni és cselekedni. Az európai egyesülési kísérlet fontos vonása, hogy azt elsődlegesen államok valósítják meg, ugyanakkor a területhez láncolt államhoz mint korlátozott hatáskörű – és egyre fogyó szuverenitású – aktorhoz képest mind nagyobb számban és hatalommal tűntek fel a több országon átívelő, transzter ritoriális aktorok. A nemzetközi vállalatok, a tőke, a technológia, a menedzsment stb. területhez alig vagy egyáltalán nem kötött tényezők: ezek sokkal mozgékonyabbak és terjeszkedésük is rugalmasabban valósul meg. A territóriumtól mindinkább elszakadó aktorokkal benépesülő világban a piac kategóriája is felemás helyzetben van. Egyrészt lényeges piaci szegmensek szabadulnak ki az egyes államok szűk kalitkáiból, és állnak össze spontán erők hatására nagyobb, transzterritoriális jellegű rendsze rekké. Ilyen például a nemzetközi pénzpiac, hitelpiac, beruházási piac stb. Másrészt viszont éppen az áruk fizikai valósága és ebből következően mozgásuk útvonalai, egy-egy vámterületre való beléptetésük eljárásai, származásuk bizonyításának kényszere, piacra bocsátásuk feltételeinek (egészségügyi, műszaki, fogyasztóvédelmi előírások betartásának) ellenőrzése stb. fontos feladatokkal látják el azokat a hatóságokat, amelyek a területhez kötött, tényleges határokkal körülvett piac működését felügyelik.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave