Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A nyugat-balkáni enklávé kialakulása

Az Európai Unió keleti bővítése nyomán sajátos geopolitikai helyzet alakult ki a Balkánon: Románia és Bulgária 2007-es belépésével bezárult a kör a Nyugat-Balkán körül. Története során első ízben az Unió oly módon terjeszkedett, hogy miközben újabb lépést tett a centrum felől a periféria irányába, továbbtolva az uniós külső kontúrokat, előbb a távolabbi határvonalakat zárta le, és azután kezdte el a belső határok fokozatos lebontását. A román és bolgár EU-csatlakozás nyomán a volt Jugoszlávia (Szlovénia kivételével) és Albánia uniós enklávé lett: minden oldalról EU-tagállamok övezik. Ettől kezdve honosodott meg – jobb híján – a „Nyugat-Balkán” terminológia. (Lásd a 6. sz. térképet.) Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió első ízben nevezett egy rajta kívül fekvő európai területet „nyugatinak”, korábban ezt a jelzőt kizárólag önmagára vonatkozóan használta. A Nyugat-Balkánon lévő összes államhatár ezáltal belső uniós határvonallá vált, függetlenül azok politikai minőségétől. A különféle hálózatok (közlekedési, energia-, távközlési stb.) is uniós érdekűnek minősülnek, minthogy valamilyen módon EU-tagállamokhoz is kapcsolódnak, illetve egyenesen őket kötik össze egymással (például Magyarországot Görögországgal, Ausztriát Bulgáriával stb.). Ez a pozitív fejlemény több mint másfél évtizeddel követte a volt Jugoszlávia felbomlását, aminek politikai következményei lángba borították a hajdan mintaszerű szövetségi állam utódainak nagy részét. Románia és Bulgária EU- és NATO-csatlakozásáig a balkáni térség fizikai értelemben nyitva volt kelet felé, ami – ismerve Oroszország hagyományos szer biai és rajta keresztül adriai érdekeltségét – biztonsági kockázatokat is rejtett.286

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave