Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az enyhülés időszaka

A KGST-nek az Európai Közösséghez közelebb eső, nyugati perifériája jól látta a nyugat-európai gazdasági szerveződés dinamizmusát, közelebbről érzékelte kihívásait és az általa kínált gazdasági esélyeket. Ezért egyes országok – főként Magyarország, Lengyelország és Románia – igyekeztek a szovjet politikai korlátok minimumát betartva az Európai Közösséggel a de facto kapcsolatépítésben a maximumot elérni. A KGST–VSZ politikai tilalmai közül úgy próbáltak kitörni, hogy e szervezetek korlátozó előírásait vagy ajánlásait maximális rugalmassággal, gyakran eredeti jelentésükből ügyesen kiforgatva „értelmezték” és alkalmazták. Bizonyos politikai határokat azonban nem léphettek át, így például egyikük sem tehette volna meg azt, hogy az Európai Közösséget teljes körű, azaz de jure nemzetközi elismerésben részesítse. Ugyanakkor a fenti három ország közül hol az egyik, hol a másik tűnt ki az Európai Közösséggel kapcsolatos kezdeményező lépéseivel, amelyeket a másik kettő rendszerint megpróbált követni.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave