Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


„Eurázsiai” integrációs kísérletek

Az Európai Unió és a Szovjetunió kapcsolatai közvetlenül a rendszerváltás előtt végre normalizálódtak, röviddel később azonban a Szovjetunió szétesett. Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország 1991. december 8-án megalapította a Független Államok Közösségét (FÁK). December 21-én nyolc további volt szovjetköztársaság csatlakozott hozzájuk az Alma Ata-i Jegyzőkönyvvel.349 1991. december 25-én Mihail Gorbacsov szovjet elnök lemondott, és a Szovjetunió zászlaját az orosz trikolor váltotta fel. Másnap, 1991. december 26-án megszűnt a Szovjetunió. A volt tagköztársaságok változatlan területeken, önálló államokként jelentek meg a politikai térképen. A három balti ország eleve függetlenítette magát Oroszországtól és a FÁK-tól, és gyors ütemben csatlakozott az euroatlanti szervezetekhez. Oroszország kalinyingrádi területének megközelítése ezen túl a litván és a lengyel hatóságoktól függött. A többi tizenkét önállóvá vált ország közül tizenegy a Független Államok Közösségének kereteit választotta, mintegy a Szovjetunió utódaként. Csupán Grúzia maradt ki, amely két évvel később, 1993 decemberében csatlakozott a FÁK-hoz. Közben, 1993 januárjában a FÁK alapító szerződését felváltotta a FÁK Kartája, ezt azonban már csupán kilenc állam ratifikálta. Nem vált a FÁK tagjává Ukrajna és Türkmenisztán, amelyek társult státuszt tartottak fenn vele, Grúzia pedig később, az Oroszországgal való 2008. évi fegyveres konfliktus után kilépett.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave