Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Moldávia és Grúzia

Moldávia hasonló utat járt be az Európai Unióhoz fűződő kapcsolataiban, mint Ukrajna. Az EU–moldáv partnerségi és együttműködési megállapodás 1998. július 1-jén lépett életbe. A megállapodást kiterjesztették az Európai Unióhoz csatlakozott újabb tagállamokra is. Az Európai Szomszédságpolitika újabb koncepciójának megfelelően Moldáviára vonatkozóan is készült akcióterv, amelyet a kétoldalú együttműködési tanács 2005. február 22-én hagyott jóvá. A dokumentum tartalma és felépítése erősen hasonlít az EU–ukrán akciótervre, olyannyira, hogy sok szó szerinti egyezés is található, egyebek között a távolabbi perspektívák megfogalmazását illetően. A moldáv akcióterv egy kicsit részletesebb is az ukrán mintánál, a feladatokat 80 pontban sorolja fel. Specifikus része foglalkozik a transznyisztriai konfliktus megoldásával (2.2 pont), ebben számítanak Moldávia aktív közreműködésére az EBESZ által vezetett folyamatban az ország egységének helyreállítása céljából. Úgyszintén megemlíti a dokumentum Moldávia részvételét a Délkelet-európai Stabilitási Egyezményben (ahová egyetlen posztszovjet államként kapcsolódott be). 2011. január 24-én kelt a vízummentesség megvalósítását előirányzó akcióterv, a vízummentesség 2014. április 28-án valósult meg. Moldávia elvben jogosult az EU-tagságra, azonban az ország területi és politikai integritásának csonkasága ennek útjában áll.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave