Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Közép-Ázsia

A Szovjetunió széthullása után Közép-Ázsiában öt önálló új állam keletkezett. Geopolitikai tekintetben érdekes helyzet állt elő: mint nem európai országok EU-tagságra nem jogosultak, azonban a jogelőd szovjet államtól egy sor európai pozíciót örököltek.398 Mindenekelőtt az ENSZ rendszerében a kelet-európai csoporthoz tartoznak. Minthogy a Szovjetunió az EBESZ-nek alapítója volt, itt is megörökölték a tagságot. Hasonlóképpen tagjai az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán ennek ellenére sem tekinthetők európai államoknak, de több tekintetben a politikai „nagy Európa” részei. Az Európai Unió szemszögéből ez a távoli régió „az új szomszédok szomszédai” kategóriába sorolható be. A szovjet múlt erős modernizációs hatásokat és kulturális kötődést hagyott maga után. Magas a betelepült orosz kisebbség aránya, és ennél jóval szélesebb az orosz nyelvet ismerők száma. A régió biztonságpolitikai szempontból rendkívül érzékeny, mivel egyszerre határos vele Oroszország, Irán, Afganisztán és Kína, Tádzsikisztánt pedig csupán egy keskeny afgán földnyelv választja el Pakisztántól. Fenyegető veszély a militáns iszlám behatolása és a kábítószer-kereskedelem.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave