Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Kapcsolatok Kínával

A Kínai Népköztársaságot az Európai Közösség kezdetben automatikusan besorolta az ún. állami kereskedelmű országok csoportjába, amelyben a tervgazdaságú, egy pártrendszerű államokat kezelte. A szovjet blokk országai különféle nemzetközi fórumokon küzdöttek az exportot és importot korlátozó, vagy fenyegető diszkriminatív szabályok (kvóták, szelektív védőzáradék stb.) ellen.488 Helyzetüket nehezítette, sőt kilátástalanná tette a katonai szembenállás a NATO és a Varsói Szerződés között, ami a gazdasági esélyeiket is beárnyékolta. Az „állami kereskedelmű” karanténból két ország tudott kitörni, az el nem kötelezett Jugoszlávia és a katonai tömbökön kívül álló Kína. A pekingi vezetést nem nagyon érdekelték az Európai Közösség kisszerű ad minisztratív korlátai, hanem hosszú távon gondolkodott, és úgy találta, hogy a kilenc nyugat-európai államot tömörítő szervezet Európán túl is fontos tényező lesz. Ezért 1978-ban kereskedelmi megállapodást kötött vele, és nem sokat vitatkozott a feltételeken. Az Európai Közösség ekkor ugyan nem oldotta fel Kínával szemben az „állami kereskedelmű” státuszból fakadó különleges korlátokat, de a megállapodás megnyitotta az utat a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a rendszeres politikai találkozók előtt. Az első megállapodást hét év múlva, 1985-ben egy szélesebb tárgykörű kereskedelmi és együttműködési megállapodás követte.489 Ebben az állapotban találták az európai rendszerváltások és nyomukban az egyesülés folyamata az EK–kínai kapcsolatokat.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave