Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az EU–ASEAN viszony

Ázsiában a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN)516 vonzó partnernek tűnt az Európai Közösség számára gazdasági dinamizmusa és az európai integrációra emlékeztető felépítése miatt. 1975-ben a két regionális szervezet közös tanulmányi csoportot hozott létre. 1978 novemberében tartották az első miniszteri szintű találkozót, azután körülbelül másfél évente került sor hasonló eseményre. Az Európai Közösség és az ASEAN 1980-ban együttműködési megállapodást kötött, ez jelentette Ázsiában a Közösség külkapcsolatainak kiépítésében az első látványos lépést.517 A két országcsoport között tartalmas együttműködés indult be, amely a későbbiekben szélesebb körű, regionális kezdeményezéseknek is alapjául szolgált. Az ASEAN 1992 januárjában létrehozta az ASEAN Szabad Kereskedelmi Övezetet (AFTA)518. A közös cél az övezeten belül a vámok 5 százalékra való mérséklése volt tizenöt év alatt. 1994 szeptemberében megegyezés született a 20 százalék fölötti vámtételek gyorsabb csökkentéséről, az eredeti tizenöt év helyett tíz év alatt, azaz 2003-ig. Ugyancsak elhatározták a mezőgazdasági termékek bevonását a szabad kereskedelmi egyezménybe, valamint a piacok liberalizálását a pénzügyi szolgáltatások számára. Az ASEAN országai létrehozták az ASEAN Beruházási Övezetet (AIA),519 amely a külföldi beruházások akadályainak leépítését tűzte célul.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave