Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az Ázsia–Európa Találkozó

Az új Ázsia-stratégia jegyében született a javaslat az ASEAN részéről az ún. Ázsia–Európa Találkozó (ASEM)533 létrehozására vonatkozóan, amely az USA csendes-óceáni kezdeményezéséhez hasonló lépés volt. Az ASEM 1996-ban alakult meg Bangkokban 26 résztvevővel, 534 azután hatalmasra duzzadt. Miután a résztvevők köre mind az európai, mind az ázsiai oldalon lényegesen kibővült, az 53 állam és a két regionális szervezet (EU és ASEAN) lefedi az Európai Unió Ázsia-politikája által érintett országok nagy részét. Az alapításban részt vett az akkori tizenöt tagú Európai Unió és külön az Európai Bizottság, a héttagú ASEAN, valamint Kína, Japán és Dél-Korea. Az Európai Unióba belépő újabb tagok az Unió külkapcsolatait átvéve automatikusan csatlakoztak az ASEM-hez. Európában az ASEM tagja lett az EU-val szorosan együttműködő Norvégia és Svájc is, az ázsiai oldalról pedig India, Pakisztán, Banglades, Mongólia és később Kazahsztán, azután Ausztrália és Új-Zéland. Oroszország 2010-ben lépett be a kontinentális párbeszédbe.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave