Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az intézményes együttműködés kezdetei

Az Európai Közösség és Japán kapcsolataiban új szakasz kezdetét jelezte az 1991. jú lius 18-án Hágában elfogadott Közös Nyilatkozat. A keretmegállapodás-szerű dokumentum együttműködő felei egyrészről „az Európai Közösség és tagállamai”, másrészről Japán voltak. A nyilatkozat négy fő részre tagolódott, ezek: a bevezető, a párbeszéd és az együttműködés általános elvei, a párbeszéd és az együttműködés céljai, és végül a párbeszéd és a konzultációk keretei. A bevezető a demokrácia és a piacgazdaság, valamint a béke és a stabilitás említésén túlmenően kiemelte a globális kihívásokat, továbbá hangsúlyozta azt a gyorsuló folyamatot, amelynek során az Európai Közösség „saját identitásra tesz szert a gazdasági és monetáris szférában, a külpolitikában és a biztonság területén”. A továbbiakban az okmány a kölcsönös tájékoztatást, a konzultációt és az álláspontok koordinálását tűzte célul a nemzetközi gazdasági és politikai élet számos területén. A leginkább figyelemre méltó rész az együttműködés keretéül szolgáló mechanizmus, amely három intézményes csatornán keresztül működik: az évenként tartott japán–EU csúcson az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és Japán miniszterelnöke vesz részt; évente kétszer találkoznak a külügyminiszterek; végül ugyancsak évente kétszer kerül sor a politikai igazgatók találkozóira. A Közös Nyilatkozatot egy évtizeddel megelőzte az évente tartott EU– Japán Interparlamentáris Találkozó.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave