Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Mihez mérjük a magyar társulás értékét?

A társulás igényes integrációs viszony az Európai Unió külkapcsolati rendszerében az elérhető legmagasabb fokozat. A szovjet birodalmi rendszer összeomlása következtében Magyarország váratlan gyorsasággal jutott el az Unió külkapcsolatainak legtávolabbi köréből a társult viszonyig. Ez a gyors, fordulatszerű változás is magyarázza a társulási megállapodás gyors megkötése után a tényleges értéke körül fellángolt vitákat. A pozitív vélemények mindenekelőtt a szerződő felektől – Magyarország, illetve az EU-tagállamok kormányaitól és az Európai Bizottságtól – származtak, és a társulás tartalmát elsősorban a múlthoz mérték. Tény, hogy a viszony 1988‒1989. évi normalizálása után a PHARE-program 1990. január 1-jei indulása, majd a preferenciális kezelésnek a társulási szerződésben való konszolidálása óriási előrelépés volt. Még inkább erre a megállapításra jutunk, ha mindezt a megelőző 30 év diszkriminatív hátrányaival hasonlítjuk össze. Ha azonban a társulás által nyújtott előnyöket és segítséget a következő időszak teendőihez, a Magyarország előtt tornyosuló gazdasági problémákhoz, a korábban többszörösen eltérített modernizáció folytatásának és végigvitelének tőkeigényéhez, a megoldandó szociális feladatok terhéhez viszonyítjuk, akkor indokoltnak tetszik a kritikus hang a társulási megállapodással szemben. Az ilyen vélemények főleg tudományos körökből származtak, illetve a megállapodás megkötésének idején ellenzékben lévő politikai pártok részéről fogalmazódtak meg.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave