Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Védőintézkedések

Az EK–algériai megállapodás kölcsönös védőintézkedésekre nyújtott lehetőséget dömping (34. cikk), valamint ágazati, illetve regionális gazdasági nehézségek (35. cikk) esetére. Vélhetően ez utóbbi volt hivatott pótolni a GATT XIX. cikkén alapuló, klasszikus piaczavarási klauzulát. E két cikkhez kapcsolódnak a 36. cikkben leírt eljárási szabályok. A 37. cikkben a fizetési mérleg nehézségei esetén foganatosítható, szokásos intézkedések jelentek meg. Ezeken kívül különösen figyelemre méltó az az egyoldalú klauzula, amely messzemenő lehetőségeket kínált Algériának az Európai Közösségből származó importja korlátozására. Algéria ugyanis felhatalmazást kapott arra, hogy ha iparosodási és fejlesztési érdekei miatt szükségét látja, új vámokat, illetékeket és mennyiségi korlátozásokat vezethet be, vagy ha ilyenek már léteznek, akkor növelheti azokat. Az intézkedésekről tájékoztatni kell az Európai Közösséget, és ha bármely fél kívánja, konzultációt kell tartani róluk az Együttműködési Tanácsban [26. cikk (2) bekezdése].

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave