Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Kérdőív és országvélemények

A következő, nagyobb jelentőségű, technikai jellegű lépés 1996. április 26-án történt. Ekkor adták át a felvételét remélő tíz közép- és kelet-európai országnak az Európai Bizottság által összeállított kérdőívet, amely megindította a csatlakozási tárgyalások előkészületeinek procedúráját.623 A kérdések az EU-csatlakozásra pályázó országok politikai berendezkedését, gazdasági életét, valamint az Unió működésével összefüggésbe hozható jogalkotásuk egészét felölelték. A válaszok elkészítését Magyarországon a Külügyminisztérium koordinálásával a kormányzati apparátus kapta feladatul, de jutott belőlük az érdekképviseleti testületeknek (a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek, kamaráknak stb.) is. A magyar illetékesek már korábban megtapasztalták az igényes nyugati intézmények vizsgálati módszereit, így nem érte őket teljesen váratlanul az Európai Unió kérdőíve. Ám más hasonló feladatokkal – például az OECD igen alapos országjelentésének előkészítésével – összevetve az EU Bizottságának szakértői a helyszíni felmérésben nem vettek részt, hanem a sorsdöntőnek mutatkozó feladat „önbevallás” jelleggel készült. A túl hosszú várakoztatás után méltánytalanul rövid, három hónapos határidővel a jelentkezők nyakába zúdított kérdésözön ízelítőt adott számukra a csatlakozási alku hatalmas tárgyi terjedelméből, az Európai Bizottság szakmai aprólékosságából és az új jövevényeket leckéztető hajlamaiból. 1996 kora n yári hónapjaiban a magyar minisztériumokban valóságos hadiállapot alakult ki, július vége felé a Külügyminisztériumban éjszakánként is dolgoztak a terjedelmes anyag összeállításán. A kérdőívre adott válaszok a Bizottság által összeállítandó ún. országvélemények tartalmának megalapozását szolgálták, amelyek a tíz közép- és kelet-európai tagjelöltre vonatkozóan azután egy év alatt készültek el.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave